Nem fizetnek a gulágosoknak

Hiába lépett hatályba 2000-ben az a kormányrendelet, amely nyugdíjkiegészítést biztosít a három évnél több időre a Szovjetunióba hurcolt egykori raboknak, az országos, illetve a MÁV nyugdífolyósító intézete nem fizet az érintetteknek. Teszik ezt annak ellenére, hogy már megszületett az első precedensértékű ítélet, amely a járandóság kiutalására kötelezte az országos nyugdíjfolyósítót.

Egyes kimutatások szerint már csak mintegy 25 ezer ember él Magyarországon, akik kényszermunkát végeztek a szovjet gulágokon – nyilatkozta lapunknak Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke. – Ez a számadat azonban nem lehet teljesen pontos, mivel hazánkban nem végeztek erre vonatkozó összegzést, számuk valószínűleg kisebb – tette hozzá. A kormányrendelet azonban, amelynek végrehajtását megakadályozza a két nyugdíjfolyósító intézet, hatályban van, Zimányi Tibor ezért arra szólítja fel az érintett állampolgárokat, indítsanak munkaügyi eljárást a nyugdíjfolyósító ellen, az első precedensértékű perben ugyanis a bíróság jogerősen elmarasztalta az intézményt. Rámutatott: a rendelet értelmében azok, akik 3 és 5 év közötti időt raboskodtak a szovjet táborokban, havi 20 ezer forintos juttatásban részesülnek, akik 5–10 évig voltak fogságban, 30 ezer, míg akik ennél is többet, 40 ezer forintos nyugdíjkiegészítésben részesülnének.
A Központi Kárrendezési Iroda útmutatása, állásfoglalása alapján a kényszermunkára Szovjetunióba hurcoltak nem esnek bele a támogatási körbe – nyilatkozta lapunknak Haudinger István, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársa. Hozzátette azonban, hogy a kormányrendeletet jelenleg az Igazságügyi Minisztériumban vizsgálják felül, s a jövőben várhatóan kibővítik az érintettek körét. A MÁV Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságánál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jogszabályok szigorú betartása miatt hadifogolynak minősülnek az egykoron a Szovjetunióba hurcoltak. Ez alapján meg kell vonniuk a juttatás kiutalását, a gulágosoknak nem jár a pénz. Erre reagálva a Recski Szövetség elnöke kijelentette: a gulágokban szenvedett emberek nem hadifoglyok, 1945. augusztus 1-jétől a törvény kényszermunkásnak minősíti őket. Az érintettek átlagéletkora egyébként 75 év körüli. A kormány 267/2000-es számú rendelete úgy fogalmaz: akit „Magyarországon, illetve onnan elhurcolva a szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján szabadságelvonást szenvedett és büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le, (…) és három évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést, vagy szabadságkorlátozást szenvedett el, juttatásra jogosult”.