Pusztuló zsinagóga az Erzsébetvárosban

Méltányossági alapon szeretne hozzájutni az erzsébetvárosi Rumbach Sebestyén utcában negyven éve használaton kívüli, az állam tulajdonában álló zsinagógához a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi-hisz). Az ÁPV Rt. tavaly még több mint félmilliárd forintért árulta a romos épületet, sikertelenül. Eközben a történelmi zsidónegyed visszaállítását tervező kerületi önkormányzat a világörökségi pályázattól várja, hogy pénz kerüljön az ingatlan felújítására.

Évtizedek óta nem használja senki az 1873-ban felépített templomegyüttest. Az Otto Wagner építész remekművével szomszédos bérlakást is csak 1980-ig lakták, amikor életveszélyessége miatt lezárták az épületet. A zsidó imahely már akkor nagyon rossz műszaki állapotban volt, 1979-ben még a teteje is beszakadt. Az akkori tulajdonos, a budapesti izraelita hitközség 1988-ban úgy döntött, hogy önerős felújítás helyett eladják a második világháborúban bombatalálatot kapott zsinagógát. Tizenhárom évvel ezelőtt az Alba Regia Építő Vállalkozó Holding Rt. jogelődje, egy székesfehérvári állami vállalat hatmillió forintért jutott az ingatlanhoz.
Az új tulajdonos a zsinagógának kulturális funkciót szánt, a csatlakozó helyiségekbe pedig irodákat telepített volna. A rendszerváltozást követően a társaság anyagi helyzete romlott, ezért ők is túl akartak adni az épületen, amelynek átalakítási munkálatai akkor már a végéhez közeledtek. A zsinagóga végül 1994 áprilisában az Állami Vagyonügynökséghez került, azonban a jogutód ÁPV Rt.-nek is csak terhet jelentett. Tavaly októberben ugyanis a 3500 négyzetméteres össz-alapterületű ingatlant 655 millió forint kikiáltási áron piacra dobták volna, ám az árverés elmaradt. Kerényi Éva, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója szerint jelenleg nem árulják a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Mint jelezte, az ÁPV Rt. többször tárgyalt a Mazsihisszel, az ingatlan azonban nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a privatizációs törvény alapján a zsinagógát pályázat útján kell majd értékesíteni.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az épületért nem tudnak több mint félmilliárd forintot kifizetni, ezért méltányossági alapon vennék át a helyet. Az állam már többször megpróbálta eladni az állami ingatlant: néhány éve például John Lennon özvegyével, Yoko Onóval tárgyaltak, aki egy hangstú-diót alakított volna ki a házban. Az épület alatt futó metró rezonanciája miatt azonban meghiúsultak az elképzelések. A hitközség eközben megegyezett az ÁPV Rt.-vel, hogy bárkinek is adnák el az épületet, a vallási szempontokat a társaság szemmel tartja. Az ügyvezető álma, hogy egy, a prágaihoz hasonló zsidó kulturális negyed jöhessen létre az Erzsébetvárosban. Az állami vagyonkezelő és a Mazsihisz közötti tárgyalások során korábban felvetődött, hogy a hitközség egy ingatlancserével megkapná a területet, de a vagyonkezelő végül is elvetette ezt az ötletet.
Szabó Zoltán, a VII. kerület szocialista polgármestere szerint a városrész boldogan fogadná, ha az egykori zsidónegyed egy kulturális központtal bővülne. – A zsinagógának úgy kell a felújítás, mint egy falat kenyér – fogalmazott. Mint mondta, a negyed is abba a sávba tartozik, amely jövőre a világörökség címért pályázik, így remélik, hogy a cím esetleges elnyerésével járó pályázati lehetőségek majd megmentik a zsinagógát. – Az önkormányzat nem szán jelentős pénzeket a felújításra, viszont állami segítséggel az esetleges kulturális működtetést támogatnánk – tette hozzá a polgármester.