Belváros-Lipótváros képviselő-testülete nemrégiben ismételten elutasította a Lechner Jenő és Füredi Richárd szobrászművész által tervezett emlékmű az V. kerületi Szabadság térre való visszaállítását. A helyi MSZP-s, SZDSZ-es és a Fórum a Belvárosért frakciókból álló többség nem támogatta a Karsai Károly fideszes polgármester által előterjesztett javaslatot. Az emlékművön többek között a magyar hiszekegy szövege volt olvasható, ezen kívül látható volt a magyar nagycímer, az Árpádok, illetve Mátyás király címere is. Az Ereklyés Országzászló eredeti helyére történő visszaállítását korábban már több civil szervezet, illetve párt kezdeményezte, mint például a MIÉP, a Magyarok Világszövetsége, az Összmagyar Testület és a Trianon Társaság. Ismeretes: a helyszínen jelenleg mélygarázst építenek, s várhatóan ideiglenesen el kell bontani az ott található vöröscsillagos szovjet emlékművet is. Az Oroszországi Föderáció hivatalos szervei kormánygaranciát kérnek arra vonatkozóan, hogy az építkezés befejezése után a szovjet „hősi” emlékművet az eredeti helyén, felújítva állítsák vissza.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az Ereklyés Országzászló visszaállításának tervdokumentációját alaposnak találta, s megadta a szakhatósági építési engedélyt. A Budapest Galéria által küldött vélemény szintén támogatja a köztéri emlékmű rekonstrukcióját. Mint Zsigmond Attila, az intézmény vezetője fogalmaz: mivel az emlékmű hiteles felújításáról van szó, 73 évvel ezelőtti felavatása után nem lehet esztétikai, szakmai bírálat tárgya. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete azonban elutasítja az országzászló visszaállítását, mondván, az egész szimbólumkészlete egyértelmű, nyílt irredentizmust hirdet. Hivatkozik arra is, hogy egyik felirata így szólt: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig”. A Történettudományi Intézet megemlíti azt is, hogy a magyar politikai, társadalmi, kulturális élet mértékadó személyiségei között azóta sem akadt senki, aki az egész régiónk számára oly sok szenvedést hozó trianoni döntést az I. világháború előtti határok teljes mértékű visszaállításával látta volna orvosolhatónak. Az intézet érvelése szerint a műemlék helyreállítása minden jó szándék ellenére csak hátrányos lehet a magyar külpolitika mindhárom, immár évtizedes pillére – Magyarország európai integrációja, a kisebbségi magyarok érdekeinek szolgálata és a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony – szempontjából. A szobor helyreállítása azonban nem az MTA Történettudományi Intézete miatt hiúsult meg, hanem az önkormányzat testületi többségének nem volt meg erre a megfelelő szándéka.
origo.hu
Boldogságtól ugráló tehenek – Ilyet még biztosan nem látott! – videó
