Rendezésre vár az Antenna Hungária tőkeszerkezete

Az Antenna Hungária (AH) Rt. októberben helyezi üzembe az első DVB–T (Digital Video Broadcasting–Terrestrial) adóberendezését, ezzel Budapest területén kísérleti jelleggel elindítja a digitális földfelszíni televíziós műsorszórást. Az AH azt tervezi, hogy a törvényi és a piaci feltételek kialakulásával négy-öt éven belül országosan megkezdheti majd a digitális műsorszórást. Ehhez és a többi projekthez azonban sok pénzre lesz szükség. László Géza, az AH elnök-vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a tulajdonosok és a cég vezetői fontos döntések előtt állnak, hiszen az AH tőkeszerkezete rendezésre vár. Likviditási problémák nincsenek, ám a jövő évben a már megkezdett és a tervezett projekteket kizárólag hitelből nem lehet vállalni.

Eddig csak néhány európai országban vezették be a földfelszíni digitális műsorszórást, ám ott nagyon óvatosak, nincs arra biztosíték, hogy az elvárt sikert meghozza a vállalkozás. Mi készteti arra az AH-t, hogy itthon is megkezdje a kísérleteket és komoly anyagi ráfordítással kiépítse a hálózatot?
– A digitális technológia néhány éven belül forradalmasíthatja a televíziózást, és mivel az AH-nak koncessziója van e területen, már most meg kell kezdenünk az előkészületeket. Elsődleges célunk, hogy a hazai DVB–T rendszer a frekvenciafelszabadítás idején megfelelő szinten álljon, a szolgáltatás minél zavartalanabb legyen. Elemzők szerint 2003–2005-ben várható Európában a digitális földfelszíni sugárzás elterjedése, az analóg rendszerek a digitális mellett folyamatosan, 10-15 éven belül elavulnak. Az AH már évekkel ezelőtt felismerte a digitális televíziózásban rejlő lehetőségeket, az új technika nemcsak technikai-műszaki, hanem tartalmi és szemléletbeli változást jelent a szolgáltatóknak és felhasználóknak. A DVB–T nagyobb műsorválasztékot, kiváló, CD minőségű kép- és hanghatást, megbízható vételt biztosít, és gazdaságosan üzemeltethető. Elég arra gondolni, hogy egy olyan frekvenciasávon, amit ma egyetlen analóg adó használ, digitális úton egyszerre négy-hat műsort lehet közvetíteni. Lényeges ismérve a mobilitás, hiszen a felhasználó ülhet akár tömegközlekedési járművön, akár egy gépkocsiban, mindig tökéletes a vétel, nincs szellemkép. Bár csúcstechnológiáról van szó, mégis kényelmesebb kezelhetőséget nyújt azzal, hogy a néző menülistából választhatja ki a műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján. Több szolgáltatás jelenik meg egyben: a csomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség nyílik. Mindemellett igénybe vehetők olyan interaktív szolgáltatások, mint az internet. A munka több mint egy éve folyik az AH-nál, még csak a kísérletek elején tartunk, azokon a területeken, amelyek igazán speciálisak (a képi és az adatinformációk, a képi és a szöveges információk kombinálása) rengeteg munkát kell elvégezni, sok időt és pénzt kell rá áldozni.
– Nagy-Britanniában, Svédországban, Spanyolországban,
Finnországban működik a DVB–T, ám az is tapasztalható, hogy nemcsak a szolgáltatók, hanem a fogyasztók részéről is jelentős költségek merülnek fel. Elég arra gondolni, mibe kerül a digitális jelek átalakítására képes készülék. Most úgy tűnik, ez a megoldás is csak a tehetősebb rétegek igényeit elégíti ki.
– A kereskedelmi korlát az egyik indoka, ami miatt Magyarországon nem terjed el a közeljövőben, így marad idő a rendszer kipróbálására. Ezen a téren arra számítunk, hogy négy-öt éven belül lesznek meg azok a feltételek itthon, hogy egy szélesebb réteg igénybe veheti a DVB–T-t. Elég arra gondolni, hogy a szolgáltatás vételéhez szükséges szerkezet, az úgynevezett Set-Top-Box ma legalább hetven-százezer forintba kerül, a komplett digitális televíziókészülék ennek négy-ötszörösébe. A kínálat és a kereslet élénkülésével azonban változnak majd az árak, ugyanúgy, ahogy ez a mobil távközlés területén is történt, történik.
– Honnan teremtik elő a forrásokat a kísérletek elvégzéséhez?
– Az AH jelenlegi helyzetében nincs arra fedezet, hogy ilyen szintű kutatás-fejlesztési projekteket menedzseljen. A DVB–T rendszert, amivel rendelkezik a cég, nagyrészt pályázatokon elnyert forrásokból hoztuk létre. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának pályázati forrásaiból 350 milliót fektettünk eddig a vállalkozásba, a költségek az AH hozzáadott értékeivel – többletmunkaidő, képzés – most elérik már az ötszázmillió forintot. A közeljövőben is elsősorban állami támogatást kívánunk igénybe venni. Végig kell gondolni azt is, hogy az analógot miképp váltja majd fel a digitális technika. A hatóságoknak el kell dönteniük, mikor kell beindítani a digitális szolgáltatást. A projekt költségvetésére ma még nincs forgatókönyv. Amennyiben a kísérletek során sikerül megfelelő frekvenciaterveket készítenünk, az AH jelenlegi bázisállomásait felhasználva a költség tízmilliárd forint lehet, ha egy teljesen új hálózatot és infrastruktúrát kell kiépíteni, akkor ötven-hatvanmilliárd.
– A törvény jelenleg nem rendelkezik a digitális szolgáltatásról.
– Az új szabályozás kereteit elő kell készíteni, ehhez minimum egy-kétéves egyeztetésre lesz szükség, 2002–2003-ban a törvénymódosító javaslatok is létrejöhetnek. Nem kell nagyon sietni, hiszen a piac még nincs erre felkészülve. Jelenleg a távközlési és a médiatörvény sem szabályozza a digitális televíziózást. Ebben az esetben az értéklánc hosszabb, hiszen nemcsak tartalomszolgáltatókról, műsorszórókról és fogyasztókról beszélünk. Itt többről lesz szó: a tartalomszolgáltató mellett lesz egy multiplex szolgáltató, aki egy digitális jelfolyammá alakítja a műsort és az adatjeleket. Marad ugyebár a műsorszóró és lesz a feltételes hozzáférést biztosító eleme az értékláncnak, hiszen a többletszolgáltatás kizárólag ahhoz kerülhet, aki fizet érte. Az AH ebben a láncolatban egy nagyon korszerű kábelszolgáltatóhoz hasonlít majd leginkább.
– A társaság az idén is jelentős fejlesztéseket hajtott végre a távközlés és a műsorszórás területén, ám ezt nagyrészt hitelből fedezték. Meddig lehet ezt folytatni, ezzel együtt nagy kérdés, hogy a privatizációra és egy újabb tőkeemelésre mikor kerül sor?
– Likviditási problémákkal nem kell szembenéznünk, ám most válaszút előtt állunk, ugyanis el kell dönteni, hogy az új piaci környezetben milyen stratégiát válasszunk. A megkezdett ütemben fejlesszük tovább távközlési eszközeinket, például az üzleti kommunikáció vagy a mobilszolgáltatás területén, vagy lépjünk a fékre, vállalva azt, hogy a Vodafone-ban csökken a részesedésünk, és azokon a területeken, ahol jelenleg komoly súlyunk van, elveszítjük pozíciónkat. Ha a tulajdonosok nem így döntenek, akkor forrásokra lesz szüksége az AH-nak, jövő évtől hitelekből ilyen szinten nem lehet vállalni a fejlesztéseket. Nincs könnyű helyzetben az állam, mert a távközlési és telekommunikációs piac jelenlegi helyzetében a készpénzes privatizációra kevés az esély. Néhány pénzügyi befektető jelezte érdeklődését, ám ezek inkább szétdarabolták volna a céget. Az AH stratégiai vállalat, a műsorszórás egy olyan terület, ahol a jelenlegi körülmények között az állam speciális tulajdonosi szerepe indokolt. Ennek ellenére a főbb kérdésekben meg kell hozni a döntéseket, úgy gondolom, erre még az ősszel sor kerülhet.
– Milyen mértékű tőkeemelésre lenne szükség jövőre az AH-nál?
– Ahhoz, hogy a távközlésben a megkezdett utunkat járjuk, a Vodafone tőkeemelésében részt tudjunk venni és fedezzük a projektköltségek ránk eső részét, húszmilliárd forint tőkére lesz szüksége az AH-nak.