Román bírálatok a jelentés tükrében

Adrian Nastase román miniszterelnök még júniusban arra kérte a velencei bizottságot – hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága –, hogy vizsgálja ki, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Az egész európai gyakorlatra kitekintő jelentés elkészítése után, az alábbiakban megpróbáljuk szembeállítani a román kifogásokat a dokumentumban megfogalmazottakkal.

Elszigetelt, atipikus esetet képez a magyar státustörvény – állította Bukarest. A jelentés ezzel szemben egyértelműen kimutatja, hogy a magyar jogszabály egy, a létező sok hasonló szabályozás közül. Csak szűkebb régiónkban nyolc hasonló törvény van érvényben. A velencei bizottság három EU-tagország – Olaszország, Görögország és Ausztria – vonatkozó szabályozását, törvényeit is elemezte. Ezek között persze nincs teljes átfedés, van jó néhány, amely többet ad, mint a magyar.
Európai, nemzetközi megengedő szabályozás kell ahhoz, hogy az anyaállam kedvezményeket adhasson kisebbségeinek. Ez volt a román beadvány egyik alaptétele, amelyet a bizottság jelentése egyáltalán nem igazol. A velencei bizottság pozitív trendnek tartja, hogy az anyaországok részt vállalnak a kisebbségvédelemben. A román érv szerint a státustörvény elkészítésénél Budapest figyelmen kívül hagyja az EU-normákat. Az Európai Parlament jelentése szerint a törvény az EU és Magyarország közötti Európa-megállapodással teljes mértékben összhangban van.
Bukarest a magyar igazolvány eltörlését vagy a dokumentum kiadási folyamatának Magyarországra való áthelyezését követelte. Nemcsak a jelentés, de a következtetések alapján is egyértelműen kitűnik, hogy a velencei bizottság nem kéri az igazolvány eltörlését, s a kiadási folyamatot sem kell teljesen magyar területre áthelyezni, sőt a konzulátusok közbeiktatásával, paradox módon még az igazolvány fizikai kiadása is átkerülhet a szomszédos ország területére, ami egyébként eredeti elképzelések szerint Magyarországon történt volna.
Bukarest el akarta érni, hogy ne legyen ajánlás a törvény alanyaira vonatkozóan. A velencei bizottság nem az ajánlás intézményének megszüntetését javasolja, pusztán annak kereteire tesz javaslatot: a kedvezményekre való jogosultság kritériumait pontosan meg kell határozni, és azokról az információkról, amelyeket az állampolgárság szerinti ország hivatalos dokumentumai nem tartalmaznak, az ajánló szervezetek szolgálhatnak információval. Ajánlások tehát adhatók, a ro-mán kérelemnek a bizottság nem adott helyt.
Bukarest diszkriminációt sérelmez a státustörvény kapcsán. A kedvezmények, a kedvezményes bánásmód ténye nem vezet automatikusan diszkriminációhoz – mondja ki a bizottság. A testület meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek igazolják a kedvezményes bánásmódot. Így, a kisebbség és az anyaállam közötti kapcsolatok erősítése, mint legitim cél, valamint ehhez mért arányosság. A magyar törvény kilencven százaléka ilyen rendelkezéseket tartalmaz, az összhang tehát világosan kimutatható, a kultúrán és oktatáson túli területeken ismét a legitim cél, valamint az arányosság a kritérium. Például a munkavállalás területén a feketemunka csökkentése és megszüntetése olyan legitim cél – miként ezt sok „nyugati” ország gyakorlata is mutatja – amely igazolja a törvény vonatkozó rendelkezéseit. Összefoglalva, a jelentés egyetlen helyen sem állítja kifejezetten, hogy a magyar jogszabály diszkriminatív. Figyelemre méltó, hogy a jelentés és a konklúziók fényében a hivatalos román megnyilatkozásokban is áthelyeződött a hangsúly a törvény megvalósításának módjaira.