Szaúd-Arábia vonakodik

Szaúd-Arábia védelmi minisztere, Szultan bin Abdel-Aziz egy kuvaiti lapnak adott interjúban jelezte, hogy országa nem engedi át repülőtereit az Afganisztán elleni esetleges amerikai bombatámadásokhoz. Szaúd-Arábia a múlt héten megszakította diplomáciai kapcsolatait a tálibokkal, miután előzőleg hasonló döntést hozott az Egyesült Arab Emírségek is. Ez fokozta a tálibok elszigeteltségét nemzetközi téren, pedig 1996-ban éppen Rijád volt az, amely hozzájárult a szélsőséges iszlámista tálib milícia megszervezéséhez.
A helyzet különösen kínos a sivatagi királyság számára, mivel ki kell elégítenie mind legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok, mind saját, konzervatív lakosságának igényeit. Az Egyesült Államok Szaúd-Arábiának nem csupán fő fegyverszállítója, hanem első számú gazdasági partnere is, beleértve a kőolaj-kereskedelmet, amely az ország bevételeinek 80 százalékát adja. Több ezer amerikai katona és több tucat harci gép állomásozik folyamatosan az országban, és ez lappangó haragot vált ki a lakosságban.
Egy arab elemző úgy véli, hogy Rijád kénytelen kétségbe vonni az amerikai „keresztes hadjárat” jogosságát azok után, hogy Washington korábban szerencsétlen módon összemosta az iszlámot és a terrorizmust. „A palesztinok elleni izraeli állami terrorizmus csak tüzelheti a szaúdiakat és más arab országokat az Egyesült Államok ellen, annál is inkább, miközben Washington nyíltan követeli a felsorakozást egy olyan háború mellett, amely egy muzulmán ország, Afganisztán, és esetleg más arab országok ellen is irányulna” – mondta a szakértő.
Mivel Szaúd-Arábia területén van a több mint 1,2 milliárd hívőt tömörítő iszlám két legszentebb helye, Mekka és Medina, a királyság érthetően vonakodik attól, hogy beszálljon egy homályos körvonalú antiterrorista – és bizonyos mértékben iszlámellenes – koalícióba.
Problémát okoz továbbá Rijád és Washington kapcsolatában, hogy sokak szerint épp a vahhabita királyság pénzel több fundamentalista iszlám szervezetet, és idővel az amerikaiak tisztázni szeretnék szerepét a nemzetközi terrorizmus tekintetében, nehogy támogatást nyújtsanak.
Márpedig a fundamentalista szervezetek hálózatának felgöngyölítése és pénzügyi forrásaik elapasztása beláthatatlan következményekkel járhatna egy olyan országban, ahol igen nagy súlya van a vallási vezetőknek, a különböző hatalmas érdekcsoportoknak, valamint a bonyolult törzsi rendszernek, amelynek alapján a lakosság tagozódik.