Széchenyi-terv: aktívak a kis cégek

A Széchenyi-terv támogatásával megvalósuló beruházásoknak csaknem 90 százalékát a vállalkozáserősítő és a turizmusfejlesztési programok adják. Ugyanez igaz az állami támogatás által „megmozgatott” magántőke értékére is, ugyanis a vállalkozáserősítésre fordított minden egyes költségvetési forint 5,6, a turizmusfejlesztésre szánt pedig 4,4 forintot aktivált.

A leginkább aktívnak az idegenforgalmi ágazat bizonyult a pályázatok terén: összesen harmincmilliárd forintos támogatási igény érkezett a Gazdasági Minisztériumhoz (GM) a turisztikában érdekelt vállalkozásoktól és önkormányzatoktól. A szaktárca égisze alatt működő, majd háromszáz fős bírálóbizottság a harmincmilliárdos igényt, ha nem is teljes egészében, de a felső határhoz közelítve támogatta, ugyanis 21,6 milliárd forintot ítélt meg az ágazatnak. A beérkezett és a nyertes pályázatok arányát, valamint a támogatási igény és a megítélt támogatások összegét tekintve az idegenforgalom bizonyult a legsikeresebbnek. A sorban a vállalkozáserősítő és a lakásprogram következik, amelyekben a vállalkozások és az önkormányzatok 25, illetve 28 milliárdos igényt jeleztek, de egyaránt 15-15 milliárd forintos támogatásban részesültek eddig.
Az idegenforgalmi támogatást elnyerő pályázók döntő többsége gazdasági társaság volt. A több mint hatvanszázalékos részaránytól jelentős mértékben elmaradnak az önkormányzatok, amelyek a teljes támogatotti körnek 23-25 százalékát adják. Aktívnak bizonyultak az államháztartási szférán kívüli nonprofit szervezetek és az egyházak is.
Noha a GM koordinációja alá tartozó, eddig megítélt 55 milliárd forintos támogatásból fele-fele arányban részesült az ország Dunától keletre és nyugatra eső része; az idegenforgalmi pályázatot tekintve a keleti régió sikeresebb volt: az egyes önkormányzatok 3,97 milliárdos támogatásban részesültek, míg a nyugati fertály önkormányzatai csupán 2,62 milliárdban. A pálmát Csongrád megye vitte el, míg a sereghajtó Fejér és Nógrád megye. A nyugati régióból egyébként Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megye önkormányzatai „jeleskedtek”. Az egészségturisztikai alprogramnak 24 település részese, többségük a fürdőinek már hírnevet szerzett: Győr, Bükfürdő, Sárvár, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Kehidakustány, Hévíz, Alsópáhok, Zalakaros, Nagybajom, Hőgyész, Sikonda, Cegléd, Mórahalom, Eger, Mezőkövesd, Szentes, Szeged, Debrecen, Hajdúszoboszló, Túrkeve, Gyomaendrőd, Békéscsaba és Gyula.
Ami a gazdasági társaságokat és az egyéni vállalkozásokat illeti: öszszesen 14,3 milliárd forintban részesültek a Széchenyi-terv idegenforgalmi pályázatain. Ami a győztes pályázatok szerinti rangsort illeti, az úgynevezett mikrovállalkozások, tehát az egy–kilenc alkalmazottat foglalkoztató cégek vezetik a rangsort, a társaságok által benyújtott sikeres pályázatok 44 százalékát tudhatják magukénak. A nagyvállalati kategóriába tartozó, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok az összes győztesnek ítélt pályázat 11 százalékát adták. A legnagyobb támogatást a középvállalkozások, az 50–249 alkalmazottal működő cégek kapták, összegszerűen 5,66 milliárd forintot. Őket a 10–49 fős kisvállalkozások követték 3,36, a nagyvállalati kategória 3,013, majd a mikrovállalkozások 1,44 milliárd forinttal.