Új hivatal védi a műemlékeket

Néhány nap múlva megkezdi működését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) és a Kulturális Örökség Igazgatósága jogutódaként jött létre; feladata, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, hétfő óta hatályos törvényből adódó hatósági jogköröket gyakorolja.

A törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik a műemlékvédelemmel, a régészeti örökség védelmével, illetve a műtárgyvédelemmel kapcsolatos hatósági, tudományos és egyéb közszolgálati feladatok ellátása.
Az MTI információja szerint a hivatallal együtt nyolc regionális iroda nyílik meg; a hatósági ügyeket a soproni (Győr-Moson-Sopron és Vas megyei illetékességgel), a keszthelyi (Veszprém és Zala megye), a székesfehérvári (Fejér és Komárom-Esztergom megye), a pécsi (Baranya, Somogy és Tolna megye), a budapesti (Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye), a miskolci (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye), a debreceni (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), valamint a szegedi (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) kirendeltség intézi, illetve külön egység foglalkozik a fővárosi ügyekkel.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központja az OMVH helyén, az I. kerületi Táncsics Mihály utcai épületben működik.
Az eddig OMVH-ként működő hivatal elnöke, Cselovszki Zoltán korábbi ismertetése szerint a kulturális örökség védelméről szóló törvény három szakmai területet (régészet, műemlék- és a műtárgyvédelem) foglal magában, amelyekről eddig különböző jogszabályok rendelkeztek.
A törvényben olyan fogalmakat is meghatároztak, amelyek szakmai értelemben már régóta nyilvánvalók voltak; ilyen fogalom a történeti táj meghatározása, amelyet „kultúrtájként” ismernek és használnak az Európai Unióban, sőt világörökségi kategória is.
***
Védelem a határon túli ingatlanoknak. A törvény a régészetet széleskörűen szabályozza, továbbá bevezeti az örökségvédelmi hatástanulmányt is, amellyel lehetőség teremtődik arra, hogy bármely tervezett beavatkozás hatásait előzetesen elemezzék a szakemberek. A műemlékké nyilvánítás „menetrendje” úgynevezett elővédelmi jegyzékkel egészül ki, amely alapján a tulajdonos időben tájékozódhat az épület műemléki jelentőségéről, és arról is, hogy milyen ingatlanok védetté nyilvánítását tervezi a hivatal. A jogszabály fontos új eleme az is, hogy legitimálja a határon túli műemlékek védelmének támogatását, illetve könnyebb lehet e szempontból nemzetközi szerződéseket kötni.