Utcanév jelzi Rejtő Jenő szülőházát

Egy-két forintonként adták össze a Rejtő-rajongók az új „Rejtő Jenő utca” tábláinak és házszámainak árát. Pénteken ugyanis lezárult a már-már elnyúló Rejtő-történet, és az Erzsébetvárosban felavatták az íróról elnevezett utcaszakaszt.

A Hevesi Sándor tér 5. szám alatt született 1905-ben Rejtő Jenő, és erről mostantól utcanév is tanúskodik. Okos Mikulás – Rejtő internetes rajongótáborának tagja – vetette fel a világhálón, hogy a hányatott sorsú íróról mindeddig nem neveztek el utcát, szobrot sem mintáztak róla, és ezen sürgősen változtatni kell. A megalakult Törzsasztal Alapítvány elkezdte gyűjteni a pénzt. Tagjai úgy gondolták, hogy ha csak egy egészen kis, rövid útszakaszra futja az adományokból, az is sokkal több, mint a semmi. Az alapítvány egyúttal elvállalta az utcatáblák legyártatását is.
A támogatók nagy része névtelenül adta össze fejenként az egy-két forintot, a kasszában végül több százezer forint gyűlt össze. A kerületi képviselő-testület is elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szövetség utca végét, illetőleg a Hevesi Sándor tér egyik oldalát, amelyik a Pesti Magyar Színház oldalán húzódik, Rejtő Jenő utcává kereszteljék át. A javaslatot továbbították a Fővárosi Közgyűlésnek. Budapesten minden utcanév védett, ezért az átnevezés nem annyira egyszerű folyamat. Így azonban, hogy csak egy utcarész viseli majd az író nevét, a Szövetség utca sem tűnik el, csak egy kis részt kanyarintottak le belőle. Az utca- és házszámtáblák az alapítványnak összesen 340 ezer forintjába kerültek.
Reichék – ez volt Rejtő eredeti családi neve – az első emelet 2 és 2/a lakásaiban laktak, a házat akkoriban 9-es számmal jelölték. Nemrégiben még élt néhány szomszéd, akik jól emlékeztek a háromgyermekes családra. Ennek a háznak az udvarán több gyerekkori barátság is szövődött: leendő szerzőtársak ismerték meg egymást a grundon. Az Izabella utcai focipályán Rejtő a későbbi zeneszerző Buttola Edével és a kabaréíró Nádasi Lászóval rúgta a labdát. Buttolával írta meg később első operettkísérletét is – Rejtő szerezte a librettókat, míg Buttola a zenét komponálta. A korai Nádasi-barátságból született a Jutalomjáték, vagy az Egy görbe éjszaka színpadi változata. A Hevesi Sándor tér 5. alatt lakott állítólag egy Gorcsev Iván nevű cipész is, ezt egy lakó jelezte évekkel ezelőtt. Az alig húszéves matróz alakját, aki „a Makaó nevű, tiltott szerencsjátékon” elnyerte a fizikai Nobel-díjat, valószínű, hogy Rejtő erről a szomszédjáról mintázta meg.
Az utcanév tehát megvan, az alapítvány most elkészíttetné a szobrot is, amelyet az eredeti elképzelések szerint az Andrássy úton, az Írók Könyvesboltja, azelőtt Japán Kávéház előtt állíttatott volna fel. Rejtő egyik kedvenc helye volt a Japán Kávéház, regényeinek szinte a felét ott írta. Közben több tucat kávét megivott. „A hajlásban ült, ahol – egy ismert író szavaival élve – mint hajókormányos a fülkéjében, mindent láthatott, az öblös Andrássy úti részt és a Liszt Ferenc téri folyosót is” – írja róla szóló könyvében Hámori Tibor. Amikor elkészült egy-egy oldallal, átküldte a szemközti kiadóba, ahonnan megkapta azt az összeget, amin újabb kört rendelt. Ezért mondják, hogy a kéziratai oldalaival fizetett.
A szobor azonban a legújabb tervek szerint a Hevesi Sándor térre kerül, s mint az utcanévavatáson Szabó Zoltán polgármester is bejelentette: erzsébetváros önkormányzata egymillió forintot ad a megalkotásához összegyűlt pénzhez.
– A Hevesi Sándor téren, a Magyar Színház előtti padon ül majd Rejtő Jenő alakja, figyelve szülőháza kapuját – mondta el a szobortervről a polgármester.