A biztonság közös érdek

A közös védelem fontosságát hangsúlyozták a felszólalók az Országgyűlés és biztonság- és védelempolitikánk jövője című nemzetközi konferencián, amelyen a magyar kül- és védelempolitika magas rangú tisztségviselőin kívül a NATO katonai bizottságának elnöke és a szövetség számos magas rangú képviselője is részt vett.

Áder János házelnök nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a szeptember 11-i terrortámadás bizonyította: a biztonság mindenki ügye. Az erődemonstráción kívül a NATO lehetőséget kínál mindenki számára a együttműködésre a biztonság érdekében.
Guido Venturoni tengernagy, a NATO katonai bizottságának elnöke szerint a szövetség felkészülten áll az új kihívások előtt, hiszen éppen a mobilitás javítása volt a NATO szervezeti reformjának egyik célja. A NATO szervezetében rendkívül fontosnak tartott posztot betöltő főtiszt szerint, míg korábban – a hidegháború idején – a kollektív védelem élvezett prioritást, az új kockázatok és fenyegetések hatására napjainkban új feladatokat kell végrehajtania. Utalt arra, hogy ezek gyakran a tagállamok területén kívüli akciók lehetnek, s erről a koncepcióról már 1999 (a jugoszláviai beavatkozás) óta szó van. A földrajzi határok nem képezhetnek akadályt.
Venturoni emlékeztetett arra a politikai döntéshozók által gyakran háttérbe szorított szempontra is, hogy a biztonság megteremtése, fenntartása elengedhetetlen a gazdasági fejlődés és jólét érdekében.
Összegzésében a tengernagy reményét fejezte ki arra nézve, hogy a szövetség képes megfelelni az új biztonsági elvárásoknak és követelményeknek.
A Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felszólalásában kijelentette, hogy a NATO eddig sikeres szervezetként működött, s új feladataiból Magyarország is rész kíván vállalni. Bába Iván a sikerek között említette, hogy a szövetség megakadályozta a délszláv háborúk eszkalációját, csapásokat mért, s mindeközben új tagokkal is bővítette sorait.
Simicskó István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára jelezte, hogy a terrortámadásokra adott amerikai válasz következményeként Magyarországnak készen kell állnia, hogy (amerikai csapatokat pótolva) fokozottabb szerepet vállaljon a balkáni békefenntartásban. Az államtitkár a biztonság alapkövének számító nemzetközi kapcsolatrendszerekről szólva említést tett a környező országokkal fennálló kapcsolatokról is. Mint mondta, Magyarország és Románia viszonyát legfőképpen mindig is az ott élő magyar kisebbség sorsa fogja meghatározni. Ha az ott élő mintegy kétmillió magyar békében, biztonságban élhet és gyarapodhat, akkor a két ország viszonya felhőtlen és kiegyensúlyozott lesz, s úgymond ez a tényező Románia demokratizálódásának hőmérője.

Washingtoni képviselők a szövetség bővítése mellett. Az amerikai kongresszus képviselőháza szerdán támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy újabb NATO-bővítési hullámot hajtsanak végre Kelet-Európában. Az erre irányuló indítványt, amely nem nevezte meg, hogy konkrétan mely országokkal kellene kibővülnie az atlanti szövetségnek, a képviselők elsöprő többséggel, 372–6 szavazati arány mellett fogadták el. A pályázók között tartják számon egyébként Észtországot, Lettországot és Litvániát, továbbá Szlovéniát, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. (MTI)