Hosszú időre nyúlik vissza Magyarországon a lottó története: Mária Terézia vezettette be 1762-ben, és a szerencsejáték a Magyar Királyi Lottóigazgatóság létrejöttéig, 1868-ig osztrák kézben volt. A lottójátékot különböző érdekek miatt – mint például a lóversenyzés bevezetése – a magyar kormány 1895-ben megszüntette, s ezzel egyidejűleg bevezette az osztálysorsjátékot, amely szintén kedvelt játék volt, s tömegeket vonzott. A második világháború után – talán a jó focinak köszönhetően is – a totó jött divatba, míg a lottó csak az ötvenes évek második felében indult újra. A pénzügyminiszter 1957. január 17-i rendelettel megbízta az Országos Takarékpénztárt a lottó megszervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. Az első főnyereményre hat hetet kellett várni: egy özvegyasszony gyermekei és saját életkorát tette meg, s ezzel 855 ezer forintot nyert. A nyereményekben – a kornak megfelelő – álomhatárt 1959-ben lépték át. A kétmilliós nyereményre 1964-ig, az ötmillió forintosra 1986-ig, a tízmilliósra 1989-ig kellett várni. Az első százmillió forint 1992-ben, az ötszázmillió 1994-ben, az első és eddig egyetlen egymilliárdot meghaladó nyeremény 1999 szeptemberében talált gazdára. A szerencsés nyertes akkor 1,059 milliárd forintot vitt haza. A játék indulása óta közel 2500 sorsoláson összesen 380 öttalálatos született.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
