A Kozma utcai börtön udvarán Mádl Ferenc emlékeztette az ünnepség résztvevőit arra, hogy a mai magyar nemzet a mártírok, a harcban elesettek, a meghurcoltak véréből és áldozatából „nőtt ki”. Leszögezte: a mártírok, az elesettek, a bátor pesti srácok, a megkínzottak, a bebörtönzöttek, a meghurcoltak, a felkelt nép serege nagy. – Oly sok mártírt egy helyen sosem kellett áldoznia a hazának, mint itt, a Kisfogházban – mondta. Hozzátette: erre nem volt példa Magyarországon. Dávid Ibolya beszédében arról szólt, hogy 45 éve kísértetiesen megismétlődött az, ami 152 éve Aradon történt, az a megtorlás, amit a nemzet egyszer már átélt. – A forradalmat leverő kommunista diktatúra az idegen érdekek hordozójává vált – mondta. A miniszter szerint nem elég a megemlékezés, több kell: a múlt tanulságának mindig a jövőt kell szolgálnia.
Fónay Jenő Pofosz-elnök személyes élményekkel átszőtt beszédében emlékeztetett arra, hogy nem csak kötéllel „gyártották a halált”, mert sokan a gumibottól vagy az ököltől szenvedtek. A 254 mártír márványba vésett nevét feltüntető emlékhelyet Mádl Ferenc, Dávid Ibolya és Fónay Jenő koszorúzta meg, illetve a megemlékezés virágait helyezték el az Országgyűlés elnöke, valamint a miniszterelnök nevében is.
A Szent István-bazilikában szentmisén emlékeztek meg Szent Imre halálának 970. évfordulójáról, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. A forradalom mártírjai előtt este hangversennyel tisztelegtek a budapesti székesegyházban.
Bizarrnak nevezte Litván György történész az SZDSZ tegnapi megemlékezésén azt, hogy azok, akik felnőtt életüket az ’56-os hűségben töltötték el, ma magyarázkodásra kényszerülnek a forradalomhoz való kapcsolatukról. – Nincs szükség magyarázkodásra – fogalmazott a történész az új köztemető 301-es parcellájában rendezett megemlékezésen.
Maléter Pál kivégzett honvédelmi miniszternek és az 1956-os forradalomhoz hű maradt 6200 honvédtisztnek állít emléket az az emléktábla, amelyet szintén tegnap avatott fel a Szövetség a Hazáért Egyesület Budapesten, a volt Kilián-laktanya homlokzatán. Tóth János, a Szövetség a Hazáért Egyesület elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a forradalom leverése után Kádár János és Münnich Ferenc a néphadsereget mint eszközt használta fel hatalmuk megszilárdításához.
Az emléktáblánál koszorút helyeztek el a Szövetség a Hazáért Egyesület, a Rabparlament és a Doni Bajtársak Szövetsége képviselői, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye. Az egykori miniszterről szombaton többek között Szabó János honvédelmi miniszter is megemlékezett Tökölön annál a kopjafánál, amelyet Maléter 1956. november 3-i elfogásának helyszínén állítottak.
Moyses Mártonra, a székely–magyar mártírra emlékeztek tegnap a Batthyány-örökmécsesnél a Magyarok Világszövetsége, a Honfoglalás 2000 Egyesület és az 1956-os Magyarok Világszövetsége által rendezett ünnepségen. Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetsége elnöke, illetve Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke kifogásolták, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprói mindmáig nem kértek bocsánatot tetteikért.
A Corvin közi felkelőcsoport első parancsnoka, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, Iván Kovács László tiszteletére emléktáblát avattak szülővárosában, Debrecenben. Az emléktáblán koszorút helyeztek el, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottaira emlékeztek a debreceni köztemetőben lévő kopjafánál, a helyi Honvéd temetőben, és a Kossuth laktanyában.
A jutadombi katonahősök emlékműve a magyar katonai hősiesség és dicsőség oltára, amely a nemzet iránti elkötelezettséget és áldozatvállalást példázza mindenki számára – hangsúlyozta Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tegnap Soroksáron. A forradalom és szabadságharc jutadombi katonahőseinek egy évvel ezelőtt felavatott emlékművénél a Honvédelmi Minisztérium és a Történelmi Igazságtételi Bizottság (TIB) Katonai Szervezete koszorúzott.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak tiszteletére emel kápolnát Pongrátz Gergely, az egykori Corvin közi forradalmár Kiskunmajsán. A szombati alapkőletételen részt vett Homoki János, valamint Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. Pongrátz Gergely 1990-ben tért vissza az emigrációból, akkor települt Kiskunmajsára, ahol egy tanyasi iskola épületében létrehozta az ország egyetlen ’56-os múzeumát. A múzeum épületével szemben áll majd a Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett kápolna, amelyet Pongrátz Gergely saját pénzén, a barátok és ismerősök segítségével emeltet. A kápolna építése tavasszal kezdődik, felszentelését június utolsó szombatjára, a magyar szabadság napjára tervezik.
*
A két legjelentősebb lengyel országos napilap, a Rzeczpospolita és a Gazeta Wyborcza hét végi száma egy-egy teljes oldalon, képes összeállítással emlékezett meg a magyar ’56-ról a forradalom leverésének 45. évfordulóján. Jerzy Kochanowski a Rzeczpospolitában korabeli budapesti lengyel sajtótudósítók beszámolóiból válogatott, a Gazeta Wyborcza pedig Hanna Adamiecka Lövések a New York-palota alatt című egykori riportját közölte teljes terjedelemben, mellékelve a forradalom eseményeinek időrendjét.
Az 1956-os forradalom áldozatainak jelképes párizsi sírjánál, a Pere Lachaise temetőben vasárnap ünnepi megemlékezést tartottak a párizsi magyar kolónia és a Magyar Köztársaság párizsi képviseletei. Az Emberi Jogok Magyar Ligája által 1988-ban felállított emlékműnél Szájer József, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője mondott beszédet. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az 1989-es békés rendszerváltozás valóra váltotta az ’56 novemberében széttört reményeket, és elhozta Magyarország számára az áhított sorsfordulót: megnyitotta előtte az Európába vezető utat.
Kifütyülték Kovács Lászlót. A legfőbb közjogi méltóságok, a kormány tagjai, politikusok koszorúztak a Nemzeti Pantheon 21. parcellájánál vasárnap, az '56-os forradalom és szabadságharc leverésének 45. évfordulóján. A jelenlévők egy része hangos nemtetszéssel fogadta Kovács László szocialista pártelnök érkezését és koszorúzását, többen „Takarodjatok”, „Gyilkos” bekiabálásokkal illették az ellenzéki vezetőt. Füttykoncert fogadta Demszky Gábor főpolgármestert és Mécs Imre SZDSZ-es képviselőt is. – Átérzem mindazok fájdalmát, akiket személyükben vagy családjuk révén a megtorlás sújtott, 1956 szellemének azonban meggyőződésem szerint az felelne meg, ha október 23. a nemzeti összefogás, november 4. pedig a nemzeti megbékélés napja is lenne – reagált Kovács László. Az MSZP elnöke emlékeztetett: nem sokkal a párt 1989. októberi megalakulása után kimondták, hogy azok helyett, akiknek ez kötelességük lenne, megkövetik az áldozatokat, hozzátartozóikat, valamint a megtorlás elszenvedőit. – 1956 örökségének része a nemzeti összefogás is, amitől idegen a gyűlölködés.
Mezopotámia
Az árapály emelte fel a sumer civilizációt
