A szabadság szaga

Október utolsó napján este nyolckor a Baross téri végállomásról visszaforduló 78-as busz hátsó dupla ülésén ült egy utas. Ki tudja, mióta időzött már ott, hányadik körét rótta a Naphegy és a Keleti pályaudvar között. Az arcát nem lehetett látni, mert előrebukva, két karjával a térdére támaszkodva aludt, hosszú piszkosszőke lobonca álcahálóként csüngött a feje körül. Mindazonáltal húsz és negyven közötti férfi lehetett; ami pedig abszolút egyértelmű információ volt személyéről, hogy: büdös. Borzalmasan, visszataszító erővel bűzlött. Meghatározhatatlan színű öltözéke alól a különböző testi végtermékek kimeríthetetlen tárháza árasztotta a szagot, amely gyakorlatilag betöltötte a jármű egész légterét. A gyanútlan felszállók megriadva, orrukat befogva igyekeztek a busz első felébe. A Blaha magasságában már jó húsz utas tartózkodott a középső peronig tartó szaniterzónában, szörnyülködve pislogva hátrafelé. A náluk szerencsésebb buszvezető üvegkalickájának biztonságos légteréből, bodor cigarettafüst mögül tekingetett kifelé, vajon hogy bírják a kedves utasok a nem mindennapi ájert. A körülményekhez képest elég jól bírták, bár akadt, aki tüntető gesztusokkal kísérve a tervezettnél előbb leszállt a buszról. Sajnos, senki sem interpellált a sofőrnél az ügyben – e sorok írója sem, restségből –, így az utasnak látszó büdösség újabb kört teljesített a 78-as viszonylaton. Azt fel sem merem tételezni, hogy dolgozóbérlettel ingázott Pest és Buda közt.
Az eset több kérdést vet fel. A BKV utazási szabályzatféléje szerint piszkos ruhával fel sem szabad szállni a járműre, aki beszennyezi azt vagy mások holmiját, ki kell zárni az utazásból, büntetést, takarítási díjat kell fizetnie. Ez utóbbi a szóban forgó tisztelt utas esetében elég meddő próbálkozás volna, de azért talán egy bottal le lehetett volna piszkálni uraságát a buszról. Ha a többi utas pénzért – jeggyel, bérlettel vagy nyugdíjasként – utazik a közszolgálati járművön, miért kell elviselnie ezt a fertőt? (Elképzelhető az a textilhuzatú ülés, amelyen órákig ücsörgött az illető.) Ilyesmi Bécsben, Münchenben, Frankfurtban, Prágában nem fordulhatna elő, mert a vezető nem engedné felszállni a járműre.
Arrafelé tudják, hogy a szabadság szép dolog, ámde azt is, hogy hol ér véget. Ahol már mások jogait, szabadságát sérti. Egyébként büdös az egész.