Őri István, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának vezetője lapunknak elmondta: a levegő szenynyezettsége és a meteorológiai előrejelzések alapján különböző készültségi fokozatok rendelhetők el. Hamarosan a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a levegőszennyezési rendelet módosítási javaslata, amelyben a riadós fokozatok bevezetésének a feltételei is jelentősen változnak majd. – A gépkocsik szennyezőmértékét a járművek rendszámtábláján elhelyezett színes matricákkal jelzik majd. Az erősen szennyezett területről ezek alapján könnyen kitilthatók lesznek a környezetszennyező járművek.
Budapest levegőjét szennyező anyagok koncentrációja egyelőre még a határérték alatt van – tájékoztatta lapunkat Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője. Hozzátette: január környékén tetőz a szmog értéke a fővárosban, ez azonban a közlekedés visszaszorításával megelőzhető. Egyelőre kedvező értékeket mutatnak a fővárosban több ponton elhelyezett szmog-mérőműszerek. Ez részben annak köszönhető, hogy a fűtésszezon csak nemrégiben kezdődött, és a levegő páratartalma sem annyira magas, hogy a szmogkoncentrátum mértékét lényegesen befolyásolná.
Tapasztalatok szerint főként az év első napjaiban ül meg a Kárpát-medencében a párás levegő, de például az idén augusztusban volt olyan hétvége, amikor legalább kétszer meghaladta az ózonkoncentráció az egészségügyi határértéket Budapesten.
A fővárosban még nem volt szmogriadó. Lenkei Péter kiemelte: a legveszélyeztetettebbek a gépkocsik utasterében tartózkodók. A város forgalmas pontjain az utastér szmogértéke a főváros átlagos levegőszennyezettségének négy-ötszörösét is elérheti. Ilyen különösen érzékeny pont a Bartók Béla út, a Rákóczi út, vagy az Üllői út. Ugyancsak magas a szmog értéke azokon a közlekedési csomópontokon, ahol az agglomerációkból érkezők elérik a fővárost. Ilyen például a Moszkva tér, a Flórián tér vagy az Árpád híd pesti hídfője.
A szennyező anyagok hivatalos egészségügyi határértéke 110 mikrogramm/
köbméter, míg a veszélytelen ózonszint 200 mikrogramm/köbméter. E fölött egészségkárosító hatással számolhatunk. A 2001. július 1-jével hatályba lépett, az Európai Unió jogszabályaival összhangba hozott törvény szerint, ha a levegő ózonszintje folyamatosan legalább három órán keresztül meghaladja a 180 mikrogramm/köbmétert, akkor a lakosságot tájékoztatni kell erről.
A téli hónapokban a lakosság által használt fűtés mérséklésére kellene felhívni a figyelmet – véli a szakértő. Mint mondta, a gépkocsihasználat önkéntes korlátozása is sokat segíthet a helyzeten. Egy 1994-es kormányrendelet szerint „szmogkészültség” esetén bizonyos ipari létesítményeknek és az átmenő teherforgalomnak le kell állnia. Ilyen esetben a magánautók közlekedését is korlátozzák.
Ukrajna, jogállamiság, gazdasági válság és zöld átállás az EP-vita középpontjában
