Az atomerőmű jövője a régió jövője is

Világszerte ismét fontossá válik a nukleáris energia, a fejlett országokban sok atomerőmű élettartamát már meghosszabbították, vagy most hosszabbítják meg. Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakemberei évek óta kiemelten foglalkoznak az atomerőművek öregedési kérdéseivel, és egyértelműen támogatják a tagállamok nukleáris iparának élettartam-meghosszabbítási törekvéseit. Finnországban új blokkok építésének engedélyeztetésén dolgoznak, az USA május 17-én ismertetett nemzeti energiastratégiájában az új atomerőmű- építések támogatását kormányprogrammá emelték. A japán kormány két új atomerőmű építését hagyta jóvá, és a British Energy is bejelentette úttörő jellegű üzletét, vagyis hogy átveszi számos kanadai atomreaktor működtetését. A kialakult helyzetben a legfejlettebb országok sem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy lemondjanak az atomenergiáról. Arról, hogy mennyiben esnek egybe ezek a nemzetközi megítélésben bekövetkezett változások a hazai atomerőmű jövőképével, dr. Mészáros Györgyöt, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának elnökét kérdeztük.

Milyen konkrét lépéseket tettek a fejlett országok a nukleáris energia további felhasználásáért, és a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbításáért?
– Az USA-ban öt atomerőművi blokk kapott engedélyt az élettartam 20 éves meghosszabbítására (így már 60 évre szóló üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek), és további 15 blokk élettartam-meghosszabbítási engedélyezése van folyamatban. Angliában egyes Magnox blokkok élettartamát az eredeti 30 évről 50 évre hosszabbították meg. Finnországban a loviisai atomerőműben a reaktortartályok hőkezelését már végre is hajtották, a műszaki és engedélyezési háttér is lehetővé teszi a blokkok élettartamának 45 éven túli meghosszabbítását. Csehországban a Dukovany atomerőmű olyan programot indított, amelynek fő célja az EU-csatlakozás biztonsági feltételeinek teljesítésén túl az élettartam-meghosszabbítás megalapozása. Japán és Franciaország is a kapacitások ilyen módon történő megtartására törekszik.
Az európai országok közül Franciaország és Belgium támaszkodik a leginkább az atomenergiára, és az európai tendencia, ha visszafogottabban is, de vélhetőleg követni fogja az amerikait. A Bush-kormány három érvet is megemlít az új atomerőművek építése mellet: a fosszilis fűtőanyaghányad csökkentésével fokozzák az energiaellátás biztonságát; a környezetre káros hatások nélkül működnek az atomerőművek és csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását; és ami a legfontosabb: a nukleáris energiatermelés gazdaságossága javult, nem szorul segélyekre és támogatásokra. Sőt ma a nukleáris energia a legolcsóbb energia. Ezen érveket természetesen sokan osztják és sokan vitatják. Az Európai Unió közelmúltban megjelent Zöld Könyve is az atomenergia alkalmazása mellett foglal állást, hiszen az atomenergia a környezetet legkevésbé terhelő, biztonságos és olcsó energiaforrás. Ugyanakkor a nukleáris ipar felértékelődése tiltakozást váltott ki, elsősorban a radikális zöldek és a „technofóbiások” körében. A politika és a politikusok a maguk módján szintén részt vesznek ebben a vitában. Az Economist felmérése szerint azonban a nukleáris biztonsággal kapcsolatos, olykor érthető aggodalmak nem jelentik a nukleáris energia egyértelmű elítélését. Ellenkezőleg: a nukleáris ipar az elmúlt két évtizedben sokat tanult az erőművek biztonságos üzemeltetése terén. A meglévő technológia mára éretté és jól ismertté vált. Egészében véve a nukleáris erőművek (akár Európában, Amerikában, vagy akár nálunk is) biztonságosak és jól működnek.
– Mennyiben igazolják az eddigieket a magyarországi tapasztalatok?
– A magyar polgárok nagy része is tudomásul vette azt, hogy atomerőművünk megfelel a fenti állításoknak, ezért biztonságosnak és gazdaságosnak tartja azt. A legutóbbi országos felmérések szerint mintegy tíz százalékkal javult megítélésünk az elmúlt évben: ma a társadalom túlnyomó többsége, közel háromnegyede (73 százalék) elfogadja vagy támogatja az atomerőmű működését. Az embereknek csak 24 százaléka nem támogatja az atomenergetikai ipart, és a polgároknak mindösszesen 5,5 százaléka szeretné az erőmű azonnali bezárását elérni. Remélem, hogy az őszinte és reális tájékoztatással még javulhat ez az arány, hiszen a hagyományos erőművek – mint ezt a kiotói jegyzőkönyv is megerősíti – erősen terhelik a környezetet, gondolok itt a szén-dioxid-kibocsátásra és a globális felmelegedés problémájára. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szenes és gázturbinás erőművek ideje lejárt volna, és csak atomerőműben szabad gondolkodni. Hiszek abban, hogy a több lábon állás, a különböző típusú erőművek békés egymás melletti működése biztosíthatja csak azt, hogy feladatunknak megfelelve – együtt – biztosítsuk Magyarország teljes körű villamosenergia-ellátását. Azt azonban látni kell, hogy az atomerőművek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, így az üvegházhatás fokozódásáért, a globális felmelegedésért sem felelősek. Ma Magyarországon a paksi atomerőmű termeli a villamos energia 40 százalékát a legolcsóbban, biztonságosan és a környezetet a legkevésbé terhelő módon. Vélhetőleg ezek a tények is hozzájárultak ahhoz, hogy napirendre került az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása, amely élvezi a kormányzat és a parlamenti pártok támogatását is. Úgy néz ki, hogy a döntéshozók felismerték: a következő évtizedek villamosenergia-igényét az atomerőmű nélkül nem lehetne kielégíteni. A gazdaság fejlődése azt mutatja, hogy évente egy, másfél százalékkal több villamos energiára van igény a világon, ráadásul Európában az energia-túltermelés prognózisa nem bizonyult tartósnak. A szárazsággal csökken a vízi erőművek teljesítménye, a kőolaj- és gázár emelkedésével nőnek a termelési költségek, kiszolgáltatottságot és politikai kockázatot jelent a túlzott importfüggőség. Ezért is hiszem, hogy a dömpingáras, olcsó villanyáram inkább fikció és vágy mint realitás, ebből következik az is, hogy az importárammal nehéz hosszú távon a paksi áramárat „alákínálni”. Ezért gondolom, hogy optimistán nézhetünk a jövőbe, mert az élettartam-meghosszabbítás révén az erőmű 2035-ig biztosíthat áramot a leggazdaságosabb módon. Az élettartam-meghosszabbítás körülbelül ötvenmilliárd forint többletkiadást jelent, minden más megoldás ennek sokszorosát emésztené föl.
– Az eredeti tervek és engedélyek szerint meddig működhetne az atomerőmű?
– Az erőmű engedélyei alapján 30 évig működhetne, ez azt jelentené, hogy az 1. blokkot 2012-ben, az utolsó blokkot 2018-ban kellene leállítanunk. A Magyar Villamos Művek Rt. mint tulajdonos és a gazdaságpolitika vezetői is elfogadták jövőképünket, ezzel az erőmű élettartama meghosszabbításának előkészítő munkálataira felhatalmaztak minket. Az erőmű következő 25 évére vonatkozó elképzelés igen kedvező fogadtatásra talált a társadalomban, azonban felvetődött a kérdés, hogy az élettartam meghosszabbítása mellett áll-e szilárdan érezhető politikai támogatás, országos szakmai háttér? Többek között a miniszterelnök úr is támogatásáról biztosított minket, és személyesen hatalmazott fel arra, hogy ismertessem: az élettartam-meghosszabbítást kiemelt ügynek tekinti és mellettünk áll. A tágabb és szűkebb szakma is elfogadta érveinket. Mindezek miatt az élettartam meghosszabbítását ma egyértelműen elhatározott dolognak lehet tekinteni, bár sok munka van még hátra. Az előkészítések során bebizonyosodott az is, hogy az élettartam meghosszabbítása nem jár aránytalanul nagy költségekkel, az erre fordítandó összeg az erőmű pénzügyi erőforrásaiból előteremthető, nem kell kormányzati támogatásért folyamodnunk. Az előállított áram továbbra is messze a legolcsóbb lesz a hazai piacon. Így bátran kijelenthetjük, hogy nemcsak energiapolitikailag, de gazdaságilag is hasznos az atomerőmű élettartamának növelése.
– Milyen a paksi atomerőmű nemzetközi megítélése?
– Nagyon megnyugtató és biztató, hogy a magyar és a nemzetközi szervezetek szakemberei egyöntetűen biztonságosnak tartják az erőművet. A friss adatok szerint a világ közel 400 hasonló kapacitású blokkjából három blokkunk a világ legjobb huszonöt blokkja közé tartozott, a negyedik blokk pedig a huszonhetedik volt ebben a rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a paksi blokkok a megbízhatóság szempontjából a világ élvonalában vannak. Az EU-előtárgyalásokon az energetikai fejezetet lezárták, az atomerőmű megfelelt a kívánalmaknak. A brüsszeli Európa Bizottság már 1998-ban felmérte, hogy milyen a nukleáris biztonság helyezte Kelet- és Közép-Európában, és a Pakson megvalósult biztonságnövelést sok tekintetben modellértékűnek tekintették. Az atomerőműveket üzemeltető EU-országok nukleáris hatóságai is vizsgálták a tagjelölt országok nukleáris biztonságát (WENRA-jelentés), és ez a jelentés a magyar atomenergetika biztonságáról egyértelműen pozitív véleményt tükrözött. Kimondták, hogy a jövőre befejeződő biztonságnövelő intézkedések hatására a paksi atomerőmű olyan biztonsági szintet ér el, amely megfelel a hasonló évjáratú nyugat-európai blokkok biztonsági színvonalának. Ez azt jelenti, hogy az EU biztonságosnak fogadta el az erőművet, és az üzemeltetés terén a hasonló nyugat-európai atomerőművekkel egyenrangúnak tekinti. Ezzel együtt a magyar és nemzetközi szakértők folyamatosan vizsgálják az erőmű biztonságosságát, éppen most zárult le a NAÜ által szervezett OSART- (Operational Safety Review Team) vizsgálat, amely ugyancsak igazolta az eddigi kedvező véleményeket.
– Mennyire meghatározó a magyar gazdaságban a Pakson termelt energia?
– Hazánkban az infláció leszorítása az egyik legfontosabb gazdasági cél, és ebben kulcskérdés a villamos energia ára. Az erőművi termelői árakat vizsgálva látható, hogy a villamos energiát messze az atomerőmű termeli a legolcsóbban, ezt mutatja a 6,40 Ft/kilowattórás áramár. A második legolcsóbban termelő erőmű is a paksi árnak közel kétszereséért állítja elő az energiát. Éppen ezért lényeges a élettartam-hosszabbítás megvalósítása, amely az egész magyar gazdaság stabilitását és az energiaellátás biztonságát hosszú távon is garantálja.
– A szűkebb régió szempontjából mit jelent az atomerőmű léte és az élettartam meghosszabbításának lehetősége?
– A paksi erőműnek döntő szerepe van a térség ipari fejlődésében, az infrastruktúrának, a foglalkoztatási kérdéseknek és a jövedelmi viszonyoknak az alakulásában is. Mindezek miatt az erőmű a régió központjává kíván válni, aminek természtesen alapkérdése az élettartam meghosszabbítása. Ez ugyanis inspirálja a térségbe irányuló ipartelepüléseket, elősegíti a tőkebefektetéseket, biztos jövőt ígér az itt élőknek, dolgozóknak. A társaság szakemberei elkészítették azokat a részletes döntés-előkészítő tanulmányokat, amelyek alapján várhatóan a jövő tavasszal megszülethet a végleges tulajdonosi döntés a paksi erőmű élettartamának meghosszabbításáról. Fontos ez a döntés abból a szempontból is, hogy az erőmű az egész régió gazdasági fejlődése szempontjából húzóerőt jelent. Ezt felismerve az eddigi többmilliárdos támogatáson felül a jövő évben várhatóan újabb, mintegy 30-50 millió forinttal támogatja az erőmű a közvetlen közelében található 17 települést, elősegítve, hogy pályázati úton fejleszthessék a helyi infrastruktúrát. A régió fejlődését segíti az az ígéret is, amellyel bírok, hogy várhatóan néhány éven belül megtörténik a 6-os út gyorsforgalmi úttá bővítése. És végezetül még egy nagyon lényeges kérdés: az erőmű számára – s így számomra is – stratégiai kérdés az, hogy Pakson és Tolna megyében ipar települjön meg, új munkahelyek létesüljenek, mert a régió fejlődése az erőmű fejlődését is garantálja – és ez természetesen megfordítva is igaz.