Bomba és kenyér a harctéren

Egyes nyugati politikusok azt hangoztatják, hogy a Nyugatnak nem az iszlám, csupán az iszlám szélsőségesek okoznak problémát. Tizennégy évszázad történelme tanúskodik erről másképpen” – ezeket a sorokat hét évvel ezelőtt vezette papírra Samuel P. Huntington neves amerikai társadalomtudós a később világhírűvé vált könyvében, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulásában, de aktualitásához a mai napig sem férhet kétség. A szeptember 11-i események után valóban úgy tűnik, hogy a világ radikálisan átrendeződik. A hosszú repülőutak torokszorító élménnyé válnak, ahol az utasok egymást figyelik, és mentálisan próbálják kiszűrni a potenciális terroristákat. New York városában üresen robognak a metrószerelvények, a híres Lincoln Tunnel (alagút), amely Manhattant köti össze New Jerseyvel, már hetek óta zárva van, és a szigetet New Yorkkal összekötő hidakon csak egy sávban közlekednek az autók. A postahivatalokban védőkesztyűvel dolgoznak, és a város utcáin már-már megszokottá válnak a páncélozott harci járművek őrjáratai. A kérdés valóban az, hogy az, ami történt, csak egy relatíve elszigetelt, habár félelmetes hatékonysággal megszervezett csoport tevékenysége-e, vagy egy olyan jelenség, amely hosszú távon civilizációs konfliktusokhoz is vezethet.