Tegnap behatoltak Kunduz városába az Északi Szövetség erői. A tálibellenes koalíció egyik szóvivője Mazari-Sarifban azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy egyik parancsnokuk már a csaknem két hete ostromgyűrűbe zárt Kunduzban van. Kunduz védői „folyamatosan” adják meg magukat – közölte ugyancsak tegnap a tálibellenes koalíció egy másik képviselője. Az észak-afganisztáni város védői közül szombat este több mint ezer tette le a fegyvert Mohhamad Daud parancsnoknak – nyolc páncélossal, légvédelmi fegyverekkel és rakétavetőkkel, valamint csaknem negyven járművel –, miután az északi erők szabad elvonulást ígértek a fegyvereiket beszolgáltató táliboknak. A békeajánlat alapján a külföldi katonákat iszlám törvényszékek elé akarják állítani. A tervet az Egyesült Államok nem támogatja, aggodalmaik szerint Bin Laden több embere is kicsúszhat így kezeik közül. Emellett félő, hogy az Északi Szövetség katonái nem várják meg a bíróságok felállítását, és önbíráskodásba kezdenek.
Az al-Kaida szervezet két vezetője életét vesztette az amerikai légitámadásokban. Az arab nyelven megjelenő londoni al-Haját napilap szombati híre szerint a kelet-afganisztáni Hoszt város elleni légitámadásokban meghalt Tarik Anvar és Nasszer Fahmi. Mindketten szerepeltek a legveszedelmesebb terroristákat felsoroló amerikai listán. Tarik Anvar és Nasszer Fahmi az egyiptomi al-Dzsihád al-Iszlámija szervezetnek a legfőbb vezetői tanácsába tartoztak, ők irányították az öngyilkos merényletek elkövetését.
Nyolc amerikai bomba pakisztáni területen robbant szombaton azok közül, amelyeket az amerikai harci gépek Afganisztán elleni légicsapásaik során dobtak le – állították Pakisztánban tanúk és hatósági illetékesek. A cél feltehetően egy tálib kiképzőtábor volt az afganisztáni Paktia tartományban. Pakisztáni oldalon nem voltak áldozatai a támadásnak, de az afgán oldalon pakisztáni tanúk szerint tizenhárman meghaltak.
Az ENSZ-nek adná át a tálibok oldalán harcolt külföldieket Burhanuddin Rabbani afgán elnök. Rabbani, az ellenzéki Északi Szövetség vezető alakja tegnap Kabulban tartott sajtóértekezletén kijelentette: azokat a külföldieket, akik kegyelmet kérnek tőlünk, át fogjuk adni az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amely „tudni fogja, hogy mit csináljon velük.” Rabbani alaptalannak minősítette azokat az aggodalmakat, hogy az Északi Szövetség vérfürdőt rendez a kezére került, Bin Laden al-Kaida szervezetéhez tartozó „arab afgánok” között.
Arab országok és humanitárius szervezetek is aggodalmaiknak adtak hangot korábban, hogy az észak-afganisztáni Kunduzban rekedt, elsősorban pakisztáni, arab és csecsen önkénteseknek nem lesz kegyelem a várost ostromló északi erők részéről.
Rabbani kabuli sajtóértekezletén emellett annak a véleményének adott hangot, hogy a tálib rendszer egyes hivatalnokai – egyéni alapon – bekerülhetnek a majdani, széles alapokon nyugvó afgán kormányba. Azt viszont kizárta, hogy a tálibok mozgalomként vagy pártként bármiféle szerepet vállaljanak Afganisztánban. Az Északi Szövetség nevében újólag támogatásáról biztosította a Loja Dzsirga – a törzsi vezetők és vének hagyományos fórumának – összehívását, hogy az meghatározza az új afgán kormány összetételét.
A Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank képviselői Újdelhiben tartott tanácskozásukon hárommilliárd dollár segélyalap felállítását javasolták az ENSZ-nek.
***
MESSZE MÉG A GYŐZELEM. George W. Bush amerikai elnök szombaton, heti rádióbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az afganisztáni háborúban elért sikerek ellenére a harc még közel sem ért véget. „Nehéz időknek nézünk elébe” – hangsúlyozta. „A harcot, amelyet elkezdtünk, nem lehet gyorsan vagy könnyen befejezni. Ellenségeink agyafúrtak és lelkiismeretlenek, számos országban rejtőzködnek és összeesküvést szőnek” – mondta az elnök. Bush megerősítette, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a harcot a terrorizmus ellen, ameddig szükséges, és győzni fog.
Részletes programot tett közzé a Reform UK az illegális migráció megállítására
