Elvesztettek egy gépet az amerikaiak

Valóságos bombaesőt zúdítottak vasárnap amerikai B–52-esek Afganisztán északi, a tádzsik határ mentén lévő területeire: az óriási gépek száznál is több bombát dobtak le öt óra alatt, s megfigyelők szerint az Afganisztán elleni támadások október 7-i kezdete óta ez volt a legnagyobb ilyen akció. Egyes segélyszervezetek munkatársai szerint az északi frontvonalon 2-300 tálib fegyveres sebesült meg a néhány napja kezdődött amerikai bombázások következtében.
A tálib csapatok egyébként vasárnap visszafoglalták az ellenzéki fegyveresektől az Afganisztán északi részén lévő Ak-Kupruk környékének egy részét – ismerte el az Északi Szövetség szóvivője. A Balh tartományban lévő Ak-Kupruk mindössze hetven kilométerre délre található Mazari-Sariftól, amelynek az ellenzék általi birtoklása döntő jelentőségű folyosót nyithatna a fegyveres ellenzék utánpótlásához és az esetleges amerikai szárazföldi hadműveletekhez Üzbegisztán, illetve Tádzsikisztán felől. Pedig szombaton még jelentős sikerként könyvelte el az Északi Szövetség, hogy megszállhatták a körzetet, ám a tálib harcosok előrenyomulása miatt sikerüknek nem örülhettek hosszasan. Afganisztánban már több mint négyezerre duzzadt az Északi Szövetség ellen küzdő pakisztáni önkéntesek száma, a hét végén ugyanis mintegy kétezer fegyveres lépte át a határt és csatlakozott a tálibokhoz.
A hét végén az amerikai légierő Afganisztánban elvesztette első gépét. A Pentagon szombat hajnalban jelentette be, hogy a rossz időjárási körülmények miatt kényszerleszállást hajtott végre az amerikai haderő egyik helikoptere, s az esetben négyen megsebesültek. A személyzetet azonban egy másik gépnek sikerült kimentenie, és a helikoptert ezt követően F–14-es amerikai harci gépek megsemmisítették. A tálibok viszont azt állították, hogy két amerikai gép Afganisztán keleti részén lezuhant (a két gép közül egyet ők maguk lőttek le), és az akció nyomán 40-50 amerikai életét vesztette. A hírt a hivatalos washingtoni források azonban cáfolták.
A The Sunday Times információi szerint az amerikai és brit erők a következő hetekben végrehajtják az Afganisztán elleni háborúban az első nagyszabású szárazföldi akciót, hogy humanitárius folyosót nyissanak több ezer menekült számára még a tél beállta előtt. A brit lap tudni véli, hogy már a héten megindul a szárazföldi támadás Mazari-Sarif elfoglalásának biztosítására. A lap megjegyzi, hogy az északon megindítandó akció nemcsak a menekültek ellátásának biztosítását, hanem egy előretolt katonai bázis létrehozását is célozza, amelyet a szövetségesek ugródeszkaként használhatnának fel a hadművelet további szakaszában.
Az indiai védelmi miniszter egy lapinterjúban élesen bírálta az amerikaiak Afganisztánban alkalmazott katonai stratégiáját, amely szerinte teljesen alkalmatlan a tálibok legyőzésére. A Der Spiegel német lapnak adott interjújában George Fernandes rámutatott: noha a Pentagon kezdetben kizárta a szőnyegbombázások lehetőségét, időközben újra előkerültek az ősrégi B–52-es bombázók. „Ezek úgy dobják le többtonnás terhüket, mintha az amerikaiak nosztalgiát éreznének Vietnam iránt” – állapította meg az indiai politikus. Szerinte az átfogó bombázás a kopár, hegyes terepen nem más, mint a muníció pazarlása, miközben az amerikaiak még nem intéztek támadást egyetlen afganisztáni híd ellen sem, és érintetlenül hagyták a tálibok számos katonai létesítményét is.
Oszama bin Laden szombaton két videofelvételt is eljuttatott az al-Dzsazíra nevű katari tévéadóhoz: az elsőn élesen bírálta a világszervezetet, az ENSZ összes arab tagállamát „hitetlennek” minősítette és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik semmilyen bizonyítékkal az afgán nép ellen, s így az afganisztáni amerikai légicsapások igazságtalanok. A második felvételen a terroristavezér vallásháborúnak nevezte az amerikai hadműveletet és „hitehagyottnak” minden muzulmánt, aki támogatja George W. Bush „keresztes hadjáratát”. A Fehér Ház egyik illetékese szerint Oszama bin Laden szombati videonyilatkozata mutatja, „menynyire elszigetelt a világ többi részétől”. Peter Hain brit Európa-ügyi államminiszter „kétségbeesett őrjöngésnek” minősítette a videót. Francia lapinformációk szerint egyébként Washington a ramadán kezdete előtt az Afganisztán ellen folytatódó légicsapásokkal párhuzamosan az arab tömegkommunikációban egyfajta pozitív kampányba kezd. Ez azt az üzenetet kívánja eljuttatni az arab és muzulmán államok lakosságához, hogy Washington nem az iszlám ellen vív háborút Afganisztánban, hanem olyan terroristacsoportok ellen, amelyek arab országokban, például Algériában és Egyiptomban is mészárlásokat hajtanak végre.
Eközben az Egyesült Államokban immár tizenhétre nőtt a lépfenével fertőzött betegek száma: a New York Post egyik alkalmazottja kapta meg a betegséget. Lépfenespórákra bukkantak az amerikai New Jersey államban lévő Camden városának egyik postahivatalában is. Németországban viszont, ahol pénteken a hatóságok bejelentették az első lépfenés fertőzéseket, szombatra kiderült, hogy csak hamis riasztásról volt szó.

Apró bombák, kazettából. Régóta alkalmazott módszer a találati valószínűség növelésére a robbanótöltetek számának növelése (ugyanolyan elv szerint, mint ahogy a vadászok sörétes puskát használnak). A kazettás bomba (amerikai jelöléssel CBU, közkeletű elnevezéssel „fürtösbomba”) a hagyományos bombáktól eltérően egy, akár több száz résztöltetet tartalmazó konténer. A hordozógépről ledobva leválik a konténer borítása, és a beállításoktól függő területet „beterítik” az apró (néhány dekától a néhány kilogrammig terjedő) robbanószerek. Ezek a résztöltetek alkalmasak lehetnek páncél átütésére vagy repeszképzésre könnyű járművek, személyek ellen, de ha ledobásukkor nem érnek el találatot, aknaként „viselkednek” tovább. A haderők szempontjából hatékony fegyvertípus az emberjogi szervezetek részéről állandó támadásoknak van kitéve, főleg utóbbi képessége miatt. (Z. G.)