Egyetlen olyan vidék van a mai Magyarország területén, amelynek lakossága a honfoglalás óta folyamatosan a helyén él: az Őrség. A Vas megye Zalával határos délnyugati szegletében lévő – 1920 óta három országhoz tartozó – tájegység közel kétszáz négyzetkilométer itthon maradt területén 18 község osztozik. A Rábától délre fekvő Alsó-Őrség központi települése Őriszentpéter – templomát múlt heti Magazinunkban ismertettük. Ötfalunyira tőle található Hegyhátszentjakab. A Szent Péter titulusról szólva utaltunk annak jelentőségére, hogy a régi őrvidéki nép a római keresztény főtemplomot alapító apostolt választotta védőszentjének. Ez alkalommal a Szent Jakab-patrocíniumra hívjuk fel a figyelmet: az idősebb Jakab apostol Péterrel volt a Tábor-hegyen, együtt látták az Úr színeváltozását, ő volt az első vértanú az apostolok közül.
Szent Jakab compostellai sírhelye a középkor legfontosabb európai zarándokútjának végcélja. A nyugati Jeruzsálem. Pécs felett, a Jakab-hegyen 1225-ben alapította az első remetekolostort a francia származású Bertalan püspök, ezt tekinthetjük a spanyol földi zarándoklatok dunántúli rajthelyének. A Kapos menti Zselicszentjakab, Zalaszentjakab, a Zalavár szomszédságában fekvő Hídvég, a jáki templom melletti négykaréjos Jakab-kápolna és Németújvár középkori Szent Jakab-patrocíniumai rajzolják ki a nyugatra vezető útvonalat, közéjük sorolhatjuk Hegyhátszentjakabot.
A Vasi-Hegyhát kisközségének neve először 1423-ban bukkan fel, Zenth Jacabfalwa alakban. A ma pár száz lakosú, szép fekvésű településen keresztülfutó országút körbekerüli a magas templomdombot, amelyen a XIII. századi műemlékegyház látható. Félköríves szentélyét kelet felé tájolták, a hajó nyugati végén áll a négyszögletű torony. Emeletén kettős ikerablakok nyílnak, s szintén román kori a déli oldal tölcsérablaka. Az 1969-ben végzett régészeti kutatás sok ismeretlen részletet tárt fel: előkerültek a hajó külsejét díszítő, nagy ívű vakárkádok, a szentélyt függőlegesen tagoló faloszlopok, megtalálták a karzat alapját és több, különböző rendeltetésű falfülkét. A legszebb „lelet” azonban a déli oldal eredeti, később befalazott kapuja, amelynek kőkeretét indás szőlőfürtökkel faragta végig a XIII. századi mester.
A falu és a Szent Jakab-templom régi történetéről alig van adat. Bronzharangja 1552-ben készült (az egyház 1966-ban eladta a Nemzeti Múzeumnak). Az 1700-as években a templom kegyurai az Esterházy-, majd a Sigray-család tagjai közül kerültek ki, ebből a korból való az oltár és több felszerelési tárgy. A déli oldalon lévő sekrestye a XIX. században épült. Hegyhátszentjakabon ma majd minden férfi kőműves, az egész megyébe eljárnak dolgozni. Egy kilométerre innen van a híres Vadása-tó, az Őrség legnépszerűbb pihenő- és szórakozóhelye. Amikor a község focicsapata a területi bajnokságban az Őriszentpéterrel játszik, a „Hajrá, Jakab!” biztatásra a pálya túlfeléről a „Hajrá, Péter!” buzdítás felel. A mulatságosan profán jelenet hátterében egy több mint hét évszázados történet rejtőzködik.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
