Hegyhátszentjakab középkori temploma

Ludwig Emil
2001. 11. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyetlen olyan vidék van a mai Magyarország területén, amelynek lakossága a honfoglalás óta folyamatosan a helyén él: az Őrség. A Vas megye Zalával határos délnyugati szegletében lévő – 1920 óta három országhoz tartozó – tájegység közel kétszáz négyzetkilométer itthon maradt területén 18 község osztozik. A Rábától délre fekvő Alsó-Őrség központi települése Őriszentpéter – templomát múlt heti Magazinunkban ismertettük. Ötfalunyira tőle található Hegyhátszentjakab. A Szent Péter titulusról szólva utaltunk annak jelentőségére, hogy a régi őrvidéki nép a római keresztény főtemplomot alapító apostolt választotta védőszentjének. Ez alkalommal a Szent Jakab-patrocíniumra hívjuk fel a figyelmet: az idősebb Jakab apostol Péterrel volt a Tábor-hegyen, együtt látták az Úr színeváltozását, ő volt az első vértanú az apostolok közül.
Szent Jakab compostellai sírhelye a középkor legfontosabb európai zarándokútjának végcélja. A nyugati Jeruzsálem. Pécs felett, a Jakab-hegyen 1225-ben alapította az első remetekolostort a francia származású Bertalan püspök, ezt tekinthetjük a spanyol földi zarándoklatok dunántúli rajthelyének. A Kapos menti Zselicszentjakab, Zalaszentjakab, a Zalavár szomszédságában fekvő Hídvég, a jáki templom melletti négykaréjos Jakab-kápolna és Németújvár középkori Szent Jakab-patrocíniumai rajzolják ki a nyugatra vezető útvonalat, közéjük sorolhatjuk Hegyhátszentjakabot.
A Vasi-Hegyhát kisközségének neve először 1423-ban bukkan fel, Zenth Jacabfalwa alakban. A ma pár száz lakosú, szép fekvésű településen keresztülfutó országút körbekerüli a magas templomdombot, amelyen a XIII. századi műemlékegyház látható. Félköríves szentélyét kelet felé tájolták, a hajó nyugati végén áll a négyszögletű torony. Emeletén kettős ikerablakok nyílnak, s szintén román kori a déli oldal tölcsérablaka. Az 1969-ben végzett régészeti kutatás sok ismeretlen részletet tárt fel: előkerültek a hajó külsejét díszítő, nagy ívű vakárkádok, a szentélyt függőlegesen tagoló faloszlopok, megtalálták a karzat alapját és több, különböző rendeltetésű falfülkét. A legszebb „lelet” azonban a déli oldal eredeti, később befalazott kapuja, amelynek kőkeretét indás szőlőfürtökkel faragta végig a XIII. századi mester.
A falu és a Szent Jakab-templom régi történetéről alig van adat. Bronzharangja 1552-ben készült (az egyház 1966-ban eladta a Nemzeti Múzeumnak). Az 1700-as években a templom kegyurai az Esterházy-, majd a Sigray-család tagjai közül kerültek ki, ebből a korból való az oltár és több felszerelési tárgy. A déli oldalon lévő sekrestye a XIX. században épült. Hegyhátszentjakabon ma majd minden férfi kőműves, az egész megyébe eljárnak dolgozni. Egy kilométerre innen van a híres Vadása-tó, az Őrség legnépszerűbb pihenő- és szórakozóhelye. Amikor a község focicsapata a területi bajnokságban az Őriszentpéterrel játszik, a „Hajrá, Jakab!” biztatásra a pálya túlfeléről a „Hajrá, Péter!” buzdítás felel. A mulatságosan profán jelenet hátterében egy több mint hét évszázados történet rejtőzködik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.