Mikor bukik meg a horvát kormány? Most, gondolták sokan Jelasic bán zágrábi szobra körül, október 20-án, a honvédő háború veteránjainak tiltakozó nagygyűlésén. Tévedtek, mint már többször a Racan-kabinet hivatalba lépése óta. A súlyos gazdasági-társadalmi válság közepette is „helyben járó” kormány azonban nem azért éli túl a megbuktatására tett kísérleteket, mert bárki is elégedett vele. A sajátos öszszetételű, egy-egy bal- és jobbközép, valamint három liberális pártot tömörítő koalíció ugyanis visszariad minden népszerűtlen döntéstől, állítják a liberális partnerek, mert fél szemmel már a következő választásokra kacsingat. A koalíció legerősebb tagja, a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) viszont azzal magyarázza tétovázását, hogy be kell biztosítania magát az ellenzék támadásai ellen. Ha viszont mégis rászánja magát egy fontos lépésre, akkor a koalíció jobbközép tagja, a Horvát Parasztpárt (HSS) ellene szavaz. Zlatko Tomcic házelnök és HSS-vezető a közelmúltban már egyenesen azt követelte, készítsenek leltárt a koalíció eddigi tevékenységéről, és a tanulságokat levonva alakítsák át a kormányt. Tomcic fellépését sokan úgy értelmezték: ultimátumot nyújtott be, ha követelése nem teljesül, pártja kilép a koalícióból, és ezzel lemondásra kényszeríti a Racan-kormányt. De vajon fel akarta-e robbantani a HSS a kormánykoalíciót, amelynek jelenleg második legfajsúlyosabb tagja? Aligha. Abban ugyanis nem reménykedhet, hogy egy előrehozott választáson elegendő szavazatot kap arra, hogy egyedül alakítson kormányt, s újra csak koalícióba kényszerülne.
Irányultsága alapján a HSS tagja lehetne egy esetleges jobboldali blokknak, amelynek körvonalazódása megfigyelhető, de még nagy homály övezi. Potenciális tagjai közül először is a változatlanul nagy támogatottságot élvező HDZ-nek kellene szalonképessé tennie magát bel- és külföldön egyaránt, amire nem sok remény van. Egy ilyen blokkban fontos szerepe lehetne a Horvát Szociálliberális Szövetségnek (HSLS), ha legkésőbb februári tisztújító közgyűléséig úrrá tudna lenni saját belső viszályán, s az elnökválasztáson Mesiccsel szemben vesztes Drazen Budisát vissza tudná szavazni a pártelnöki székbe. Vele az élen a HSLS rögvest kilépne a koalícióból, s ezzel rákényszerítené a Racan-kormányt a lemondásra. Kérdés azonban, hogy az esetleges előrehozott választásokon, amelyekre HSLS-számítás szerint jövő tavasszal sor kerülne, mennyi szavazatot kapnának a gyengélkedő szociálliberálisok. A körvonalazódó blokk tagja lehetne a HDZ-ből kivált egykori külügyminiszter, Mate Granic pártja, a Demokratikus Központ (DC) is, amely helyi önkormányzati szinten már jelezte: szívesebben lép koalícióra a HSLS-szel, mint az SDP-vel.
Jóllehet a fent említett pártok természetesebb szövetségesei lennének, mint az SDP, egyelőre nem világos, mi a Horvát Parasztpárt szándéka . A HNS alelnöke azonban egyértelműnek látja, hogy a HSS a Racan-kormány megbuktatására, de legalábbis a liberális HNS kiszorítására tör. Ezért áll Zlatko Tomcic támadásainak kereszttüzében a HNS elnök asszonya, Vesna Pusic, és ezért akarta „mondvacsinált indokok alapján” elérni a közmunkákért felelős néppárti miniszter lemondatását.
A múlt öröksége máig veszélyt rejt: tűzszerésznapot tartottak Budapesten
