Idén négyszázalékos növekedés

Ez évre 4 százalékos, jövőre 3,5-4,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak gazdaságkutatók a GKI Gazdaságkutató Rt. által szervezett konferencián. A kutatók szerint az ez évi decemberi infláció mértéke 7,5 százalék, míg a jövő év végére a pénzromlás 5,9–6,5 százalék között mozoghat.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója előadásában kifejtette: az idén 4 százalékos, vagy az alatti gazdasági növekedéssel számolnak, míg 2002-re ez 4,2 százalék is lehet. A szakember rámutatott: a magyar vállalatok likviditása rossz, termelékenységük fele a külföldiekének, ezért nyereségük szerényebb. Mindemellett magas kamatokat kell fizetniük. A jövő év eredményessége nagyban függ attól, hogy hazánk milyen gyorsan tud alkalmazkodni a világgazdaság folyamataihoz, ezért tendenciaváltás is szükséges. Belyó Pál szükségesnek tartja a magyar vállalatok versenyhelyzetének fokozását, fejlett technológiák átvételét, a műszaki fejlődés gyorsítását, az oktatási ráfordítások bővítését, a többletforrások felhasználási hatékonyságának növelését, valamint a mezőgazdaság versenyképessé tételét. Köves András, a Kopint-Datorg Rt. tudományos igazgatója szerint a magyar gazdaság növekedése az elmúlt esztendőkben instabil volt.
Vértes András, a GKI elnöke elmondta: az idei évre 4 százalékos, az év második felére 3,5-3,7 százalékos növekedés valószínűsíthető. Az államháztartás hiánya kedvező. Ám a GDP százalékában számított 3,4 százalékos hiányban nincs minden tétel elszámolva. Számításaik szerint ezzel a hiány 5,2 százalék. Az elnök rámutatott: az ágazatokban dekonjunktúra van, ami alól egyedül az építőipar a kivétel, ez pedig az állami programoknak köszönhető.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa azt mondta, hogy az állami szabályozás megerősödése, fokozódó befolyása kedvezőtlen a vállalatok gazdálkodására. A kétéves költségvetést kritikával illette, mert az szerinte bizonytalanságot okoz, s így – állítása szerint – követhetetlen a pénzmozgás.