Szabályos volt a törvény szerint a Dunaferr vagyonkezelésbe adásáról szóló szerződés, de mindenképpen módosításra szorult – jelentette ki O’sváth György, aki számos ponton, hasztalan próbálta módosítani a megállapodást. Leszögezte: nem volt tagja az Acél XXI. Kft.-nek, a szerződés előkészítésében nem vett részt, azt készen kapta, amikor 1999 októberében kinevezték az Acél XXI. Kft. felügyelőbizottsági elnöki posztjára.
O’sváth György hangsúlyozta: az Acél XXI. Kft. felügyelőbizottságának elnökeként a konszern valós helyzetének megismerését tartotta legfontosabb feladatának. Ekkor szembesült azzal, hogy a vagyonkezelői szerződés a törvény előtt védhető volt, de a közerkölcs szempontjából nem. Majd kidolgozta azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket sem az Acél XXI. Kft., sem a Dunaferr Rt., sem az ÁPV Rt. igazgatósága nem fogadott el. Elmondta: javasolta, hogy a meglévő eszközök privatizálásából származó bevételek ne képezzék a premizálás alapját. Kezdeményezte, hogy a sikerdíjnak csak ötven százaléka legyen készpénz, a többi pedig részvény. O’sváth György javasolta azt is, hogy a Dunaferr szüntesse meg a kereszttulajdonlásokat a cég belső leányvállalatai között.
Chikán Attila volt gazdasági miniszter annak a véleményének adott hangot, miszerint a vagyonkezelési szerződés egy lehetséges megoldás volt. A szerződés gazdaságilag jól követhető célokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy hosszú távon tovább tudjon működni a Dunaferr, de csak később derült ki, hogy egyes pontjai megkérdőjelezhetők. Hangsúlyozta: a Dunaferr volt az egyetlen acélipari társaság, amely talpon tudott maradni Közép-Európában, ez szerinte a cég akkori vezetésének volt köszönhető.
Gránit Bank
Rekorderedmény a Gránit Banknál
