Kérdőjelek a bővítés körül

Az osztrák kormánynak az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó megbízottja szerint az EU nem lesz arra képes, hogy 2004-re felkészüljön új tagok befogadására. Erhard Busek úgy véli, hogy erre csak 2005-ben vagy 2006-ban kerülhet sor, de emiatt nem omlik össze a világ, mert jobb, ha alapos előkészítés és megfelelő belső szabályozás alapján bővül az unió.

Busek a Die Presse című konzervatív bécsi lapban szombaton megjelent interjúban azt mondta, hogy a 2004-es határidő betartása az általános vélekedéssel ellentétben nem attól függ, mi lesz a némileg lemaradt Lengyelországgal, hanem attól, hogy vajon az unió addigra tisztázni tudja-e saját belső folyamatait. A göteborgi csúcson kitűzött 2004-es határidő nem a tagjelöltek ámítását szolgálta, de azóta változott a helyzet: a szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények például elárasztják a napirendet különféle megoldandó kérdésekkel.
A politikus szólt a csehországi temelíni erőművel kapcsolatban az Ausztriában kialakult helyzetről is. Úgy vélte: ami Ausztriában Temelín körül zajlik, teljesen értelmetlen, főleg egyes pártok belpolitikai pontszerzését szolgálja, s nincs sok köze az Ausztria által meghirdetett regionális partnerség külpolitikájához. Állítását a lehetséges változatok felsorolásával támasztotta alá: ha Ausztria megvétózza Csehország csatlakozását, az erőművet úgy indítják be, ahogyan a cseh fél akarja, néhány év múlva pedig minden körülmények között fel kell venni Csehországot, hiszen Prága nélkül nem képzelhető el a bővített unió, de akkor már az erőmű ügyében semmit nem lehet elérni. Ha kivárják a csehországi választásokat, Temelín ott belpolitikai kérdéssé válik, s az a párt, amely ezzel nyeri meg a választásokat, nem enged majd – mondta Busek.
A francia Le Monde egyik hétvégi cikkének szerzője szerint az Európai Unió 12 állammal való egyidejű bővítéséről elhangzott francia felvetés azt a kimondatlan, de általános megítélést helyezte reflektorfénybe, amely a bővítést a közösség szempontjából drámai következményekkel járó előremenekülésnek tekinti. Arnaud Leparmentier úgy véli, Hubert Védrine külügyminiszter gyakorlatilag nyilvánossá tette, hogy az unió intézményi reformjának elmaradása dacára történő keleti bővítés veszélyezteti a közösség ötvenéves építményét, miközben az új csatlakozók valójában nem tudnak megfelelni a belépés előfeltételének tekintett követelményeknek. Egy névtelenül idézett brüsszeli illetékes megjegyzése szerint „a tárgyalások teljesen irreálisak, tulajdonképpen csúfot űzünk a tényekből”. Az EU központjában úgy látják, hogy a közösség az összetartó erők kohéziójának gyengesége miatt egy visszafordíthatatlan folyamatba sodródott, amely fölött elveszítette uralmát.