Lezárult a tereprendezés a kolostornál

Befejezték a kertészeti munkákat és a tereprendezést a fővárosi önkormányzat munkatársai a margitszigeti domonkos rendi kolostor területén. A három hektáron elterülő középkori rom teljes körű régészeti fetárásával a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei azonban csak 2004–2005-ben végeznek.

Évről évre többet tudunk meg a Margitsziget szívében lévő országos zarándokhelyről, az Árpád-házi Szent Margitról elnevezett domonkos kolostorról. Eddig jórészt csak a XVI. század elejéről fennmaradt romokat ismerhették meg az oda látogatók, a legújabb kutatásoknak köszönhetően azonban kiderült: a föld a feltételezettnél jóval sokrétűbb épületegyüttest rejt.
Egy atyai fogadalomnak köszönhetően épült fel a kolostor 1246 és 1252 között: a tatárok elől menekülő IV. Béla leánya születése előtt megesküdött arra, hogy gyermekét Isten szolgálatába állítja majd. Az 1242-ben született Margit a veszprémi Szent Katalin-kolostorba került, éppen akkor, amikor elkezdték az akkori Nyulak szigetén a domonkos kolostor építését. Legendák szólnak a királylány önsanyargató életéről, aki haláláig, nem egészen harmincéves koráig élt a kolostorban. Az apácák a török támadáskor csak egy rövid időre hagyták el a szeretett helyet, Buda elfoglalásakor azonban, a királylány ereklyéivel együtt, végleg elmentek a területről.
Évszázadok teltek el; a középkori kolostor romjait a XIX. század közepén fedezték fel. A mai képet meghatározó romkertet pedig már a XX. század elején végzett ásatásoknak és Lux Ádám terveinek köszönhetjük. A nagyszabású régészeti kutatás jóval később, 1995-ben a műemléki helyreállítás terveivel kapcsolatban indult meg. A területen a Budapesti Történeti Múzeum régészei hitelesítő kutatásokat végeztek, sőt, már akkor további épületrészeket is kerestek. A történeti adatok szerint ugyanis a kolostorhoz más helyiségek is tartoztak. Teljes egészében feltárták a templomot és az attól északra fekvő területeket: a nyugati udvart és a kolostor négyszögét is.
Kiderült az is, hogy többször is építkeztek a területen. A tatárjárás előtt Imre király és II. András királyi udvarhelyet létesített a Duna-parton. A tatárjárás idején ez elpusztult, majd IV. Béla rendezkedett be a területen, és felépíttette a kolostort.
Nemcsak szent hely, hanem világi épület is állt itt, a templom szentélyétől északra ugyanis a kutatók egy kastélyt találtak, ahol az Árpád-házi uralkodók családtagjai élhettek. Valószínűleg a kor ízlése szerinti pompával építették fel, a földszinten három reprezentatív teremmel. Gyönyörű lehetett innen a kilátás is: a kastély ablakai a Dunára nyílottak. A palota termeiben a XV. század elejéig padló alatti fűtés volt, a falakat pedig freskók borították. Ezek ma is szépen kirajzolódnak a fóliával borított rom alatt.
– A teljes feltárást a főváros 2004-ig szeretné befejezni – mondta Demszky Gábor főpolgármester. A munkálatok évente több millió forintba kerülnek, tavaly például 18 millió volt szükséges a restauráláshoz, a rekontsrukcióhoz és a tereprendezéshez. Az idén összesen 80 millió forintot költöttek régészeti és egyéb munkálatokra.
Radnózcy Péter, a környezetvédelmi ügyosztály munkatársa elmondta: kialakították az egykori füvészkertet, bár arról nincsenek információk, hogy pontosan milyen növények lehettek itt. Szeretnék őriztetni a területet, a tájékozódást pedig jelzőtáblákkal segítenék – fűzte hozzá.