Marakodás Kunduzért

Több tucat ember életét vesztette vagy megsebesült az észak-afganisztáni Kunduzt ért amerikai bombatámadásokban – jelentette pénteken egy tálib szóvivőt idézve az Afgán Iszlám Sajtóügynökség (AIP). A névtelenül nyilatkozó szóvivő elmondta, hogy a Kunduzban elsáncolt tálibok ellen a szárazföldön a tádzsik Burhanuddin Rabbani volt elnök csapatai indítottak támadást, és nem az üzbég Abdul Rasid Dosztum tábornok, akivel a tálibok megállapodást kötöttek a harc beszüntetéséről.

Az AIP szerint Rabbani azért indított támadást a tálibok utolsó északi fellegvára ellen, mert elégedetlen a város feladásáról Dosztum által kezdeményezett tárgyalások eredményeivel, és nem akarja, hogy az üzbég tábornok szerezze meg az ellenőrzést Kunduz felett. (Dosztum tábornok a tálibellenes Északi Szövetség egyik főparancsnoka. Rabbani a szövetség politikai vezetője.)
A Reuters hírügynökség szerint Dosztum tábornok már csütörtökön bejelentette, hogy egyezségre jutott a megadás feltételeiről a Kunduzban és a környező településeken harcoló mintegy 15 ezer tálib főparancsnokával.
Az afganisztáni rendezés lehetőségei, a nyugat-európai feladatvállalás került szóba a tegnap Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár csúcstalálkozóján is.
Az Északi Szövetség erői három fronton indítottak pénteken támadást a tálibok utolsó észak-afganisztáni erőssége, Kunduz ellen, miután előző éjszaka heves harcok után bevették a várostól 20 kilométerre lévő Hanábád települést.
Az AIP pakisztáni székhelyű afgán hírügynökség arról is beszámolt, hogy az amerikai harci gépek ezzel párhuzamosan kunduzi célpontokat támadtak. Hanábádra B–52-es bombázók mértek csapásokat csütörtökön egészen a település elestéig.
Kunduzt már több mint egy hete ostromolják a tálibellenes erők, de a város körüli megerősített vonalakat elszántan védik a körbezárt Korán-iskolások és az őket támogató külföldi – főként arab – fegyveresek, akik száma tízezerre tehető. A város elestét már csütörtökön bejelentették egyes északi források, de tálib részről mindeddig cáfolták, hogy feladták volna a várost, s letették volna a fegyvert, noha erről több napon át is folytak tárgyalások.
Az ostromgyűrűbe zárt városban egyes források szerint 15 ezer, a tálibokhoz, illetve Oszama bin Laden terrorvezérhez hű fegyveres rekedt, s az Északi Szövetség ezért megpróbálta a várost védőket a harc nélküli feladására felszólítani, de a tárgyalások csütörtökön teljes kudarcot vallottak.
Egymásnak ellentmondó információkat közöltek pénteken tálib katonai szóvivők szellemi vezetőjük, Mohammad Omar molla hollétéről: egyikük szerint Omar molla még mindig Kandahárban tartózkodik, a másik viszont azt állította, hogy a molla biztonsági okokból ismeretlen helyre távozott, miután kinevezte helyettesét.
A Kandahárban rekedt tálib erők fegyverutánpótlásáért felelős parancsnok, aki két héttel ezelőtt szökött meg és menekült el a pakisztáni Kvetta városba, azt állítja, hogy a tálib harcosok nem adják meg magukat, az utolsó leheletükig védeni fogják a várost, és ehhez megvannak a szükséges eszközeik. Biszmillah molla a Reutersnek elmondta, hogy a táliboknak legalább 500-600 harckocsijuk van Kandahárban, illetve a várost övező hegyekben, és Omar molla mindenre elszánt harcosaival együtt a szárazföldi háború megindulására vár.
„Mindenféle fegyverük és lőszerük van, hogy megvédjék magukat. Ha Amerika szárazföldi háborút indít, akkor (a Kandahárban tartózkodó tálibok) harcolni fognak” – hangoztatta Biszmillah molla, aki szerint a tálib csapatok még mindig jelentős tűzerővel bírnak, noha az amerikai légicsapások nyomán bizonyos veszteségeket is elszenvedtek.
A molla szintén úgy tudja, hogy Omar molla a biztonságáról gondoskodó több száz harcossal Kandahárban tartózkodik, de Bin Laden, valamint a külföldi – arab, csecsen és pakisztáni – iszlám szélsőségesek tartózkodási helye ismeretlen. Értesülései szerint az amerikai légicsapásokban egyébként megsemmisült a szaúdi milliomos terrorvezér minden afganisztáni kiképzőközpontja és támaszpontja.