Működőképessé válik Bosznia-Hercegovina

A Trilaterális Bizottság Európai Szekciójának a múlt hét végén tartott ülésén Budapesten vendégeskedő Mladen Ivanics, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke szerint a daytoni egyezmény jó. A Balkánon azonban semmi, így a bosznia-hercegovinai állam sem működhet kompromisszumok nélkül.

Mladen Ivanics értékelése szerint a daytoni egyezmény biztosítja Bosznia-Hercegovina normális működéséhez szükséges kereteket, ugyanakkor elegendő szabadságot ad az egyes entitásoknak (a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosnyák–Horvát Föderációnak – a szerk.) is. Véleménye szerint ennek a formulának az alkalmazása volna célszerű az egész Balkán problémáinak megoldására, mert ebben a térségben – Ivanics szerint – nem lehetségesek „vegytiszta” megoldások, mint amilyenek például a teljes függetlenség vagy a tökéletesen központosított állam. Az aktuális helyzetről nyilatkozva a boszniai szerb kormányfő kiemelte, hogy az utóbbi egy évben sokat erősödött a közös állam Bosznia-Hercegovinában, nagyobbrészt annak köszönhetően, hogy mindkét entitásban új kormányok kerültek hatalomra. A legfontosabb azonban az, hogy a helyi politikai tényezők kezdeményezése hangsúlyosabb, mint a nemzetközi közösség intézményeinek diktátuma. A helyzet javulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezentúl is minden fontos döntés helyi kezdeményezésre történjék. Ebbe az irányba hatnak az Egyesült Államok ellen szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások, hiszen a világ szeme most másra szegeződik.
A nemzetközi figyelem lankadása azonban, válaszolta lapunk kérdésére Ivanics, már régebben megkezdődött, hasonlóképpen a gazdasági segítség forrásainak apadása is. A jövő útja, véli Ivanics, az ország vonzóvá tétele a külföldi befektetők számára. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha megfelelő nagyságú és felvevőképességű piacot kínál. Az entitások ezért is jutottak arra a közös elhatározásra, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kötnek Horvátországgal és Szlovéniával, sőt rövidesen Jugoszláviával is. Ezeknek köszönhetően Bosznia-Hercegovinán keresztül gyakorlatilag elérhetővé válik az egykori jugoszláv belső piac csaknem egésze a lehetséges befektetők számára.
A menekültkérdés, fejtette ki lapunk kérdésére Mladen Ivanics, hovatovább kizárólag gazdasági természetű. A politikai klíma megváltozása következtében elhárultak a visszatérés politikai akadályai, egyre több esetben sikerül rendezni az egyik fő feltételnek számító vagyonjogi kérdéseket. A legújabb adatok szerint Bosznia-Hercegovina egészében ez az arány 36 százalék, a szerb entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársaság területén 24 százalék. Ennek a tetetemes különbségnek egyik oka az, hogy a Milosevics-éra miatt jó néhány év elveszett, a másik pedig az, hogy 40 százalékos munkanélküliségi ráta mellett, a menekültek nem látják biztosítva a megélhetésüket. A nem szerb nemzetiségűek aránya jelenleg 10 százalék körül van, de kedvező gazdasági változások esetén se fogja meghaladni az összlakosság egy harmadát. A másik entitásban, a Bosnyák– Horvát Föderációban más a helyzet, mert annak lakosságát mozlimok és horvátok együtt alkotják, de nyilvánvaló, hogy a bosnyák (mozlim) elem a domináns. Így várhatóan a szerbek mintegy kétharmada sohasem fog visszatérni korábbi lakóhelyére, hanem máshol kezd új életet.
Jugoszlávia és a boszniai szerb állam a nemzetközi közösség által többször sérelmezett, túlságosan szoros kapcsolatáról szólva, Ivanics kifejtette, hogy a tavaly őszi hatalomváltás óta Belgrád lazított a kötelékeken. Egyrészt azért, mert az új szerb vezetés nem akarja elveszíteni a nemzetközi közösség jóindulatát, másrészt pedig azért, mert a saját intézményei finanszírozására sincsen pénze.