Napi sajtószemle

ceebiz
Teljesen mindegy, hogy milyen irányt vesz a gazdaság, a Fidesz nyer címmel a közép-európai országok gazdaságával foglalkozó angol nyelvű internetes napilap arról közöl cikket, hogy amennyiben a magyar gazdaság a válság tengerében továbbra is jól tartja magát, a kormány joggal hivatkozhat sikerére, míg ha a magyar gazdaság teljesítőképessége romlik, a kormány szintén joggal hivatkozhat arra, hogy a globális válság Magyarországot sem kerülheti el. Erik d’Amato, a cikk szerzője szerint a magyar kormány politikai síkon mesterien teljesít.

Die Presse
Erhard Busek volt osztrák kancellárhelyettes, bővítési kormánybiztos a vezető osztrák lapnak kijelentette: már nincs realitása a 2004-es csatlakozásnak, mivel a lengyeleknek még több idő kell a felkészülésre. De – tette hozzá – „akkor sincs nagy katasztrófa, ha a tagjelöltek 2005-ben vagy 2006-ban csatlakoznak”.

European Voice
Az Economist Csoport által kiadott páneurópai lap arról számol be, hogy a spanyolok – akik átveszik az EU-elnökséget – attól tartanak: a rájuk nehezedő munka terhe háromszor nagyobb lesz a vártnál, és kétségbe vonják azt, hogy 2002 végére be lehet fejezni a tárgyalásokat.

The New York Times
New York új polgármesterének egyik legkeményebb feladata az éhezők megsegítése lesz. Az ingyenkonyhák iránt hatalmas mértékben megnőtt az igény, írja az Egyesült Államok vezető lapja, amelynek vezércikke elemzi azt a bírói döntést, amely alapján 250 millió dollár kárpótlást fizettek egy kis indián törzs tagjainak, a cayugáknak, amiért 1795-ben egy csalárd szerződés alapján földet vettek el tőlük New York államban.

The Guardian
Izraeli rakéták robbantak palesztin biztonsági állásoknál és politikai hivatalokban a Gázai övezetben, ami ismét lángra lobbantotta a térséget a két amerikai békeküldött mai érkezése előtt, és súlyosan veszélyezteti küldetésük eredményességét, írja a baloldali brit lap Bush amerikai elnök a térségbe érkező két amerikai küldötte előtt álló feladatok nehézségéről.

Palestine Media Center
Az ENSZ kínzás elleni bizottsága legújabb jelentésében aggodalmát fejezte ki palesztinok – beleértve fiatalkorúakat – izraeli kínzása és az „igazságszolgáltatás keretein kívül végrehajtott gyilkosságok” miatt, míg a Gush Salom izraeli emberjogi szervezet öt palesztin gyereknek november 22-én történt megölését ítélte el, olvasható a Palesztin Médiaközpont honlapján.

Le Monde
„EU-bővítés: Ki meri a nemet kimondani?” címmel a vezető francia lap közöl reményeket hűtő cikket az Európai Unió 12 állammal való egyidejű bővítéséről elhangzott francia felvetés kapcsán. A cikk szerint Hubert Védrine külügyminiszter – aki jól tudja, hogy Bulgária és Románia nem képes 2002 végére lezárni a csatlakozási tárgyalásokat – gyakorlatilag csak nyilvánossá tette azt a kettős igazságot, amelyet brüsszeli EU-körökben hivatalos beismerés hiányában csak magánvéleményként vallanak: az unió intézményi reformjának elmaradása ellenére történő keleti bővítés veszélyezteti a közösség ötvenéves építményét, miközben az új csatlakozók valójában nem tudnak megfelelni a belépés előfeltételének tekintett követelményeknek. „Magyarországgal például már lezárták a szabad tőkeáramlással kapcsolatos tárgyalási fejezetet, amikor Brüsszelben – szeptember 11-e után – felfedezték, hogy az ország rajta van a pénzmosás ellen küzdő nemzetközi szervezet, a FATF feketelistáján.”

Neue Kronen Zeitung
A befolyásos osztrák bulvárlap Háttér rovatában a jobboldal és a kemény jobboldal európai előretöréséről ír. Olaszországban Berlusconi beemelte kormányába a posztfasisztákat és a radikális Északi Ligát. Dániában – a nagyon is idegenellenes hangokat hallató – jobboldali liberálisok olyan koalíciót alakítanak, amely az őket kívülről támogató „jobboldali populistákra” hagyatkozik. Ausztriában a Szabadság Párt a koalíció része. Spanyolországban a posztfrancoista Aznar kezében van a kormányrúd, és Norvégiában is a jobboldalé a hatalom.

Neueu Zürcher Zeitung
Hazájában rendkívül keményen támadták Cimoszewicz lengyel külügyminiszert azzal, hogy másként beszél Brüszszelben, mint Varsóban. A viszály almája a külföldi földvásárlások moratóriuma azután, hogy Lengyelország tagja lesz az uniónak. Míg a jobboldal tizennyolc éves vásárlási tilalmat akar, a baloldali kormány csak tizenkét éveset. A baloldali varsói kormánynak viszont jobboldali koalíciós partnerének szavára nagyon is figyelnie kell, ugyanis, ha túlságosan engedékenynek mutatkozik az EU-val szemben, a jobboldali szavazók veszélyeztethetik az uniós csatlakozásra kiírandó népszavazás sikerét – írja a vezető svájci lap.

The Jerusalem Post
A Fatah Al Aksza brigádja megerősítette, hogy több tagja részt vett egy meghiúsított merényletkísérletben, amelynek célpontja Ariel Saron izraeli miniszterelnök volt.