Orosz jelenlét a NATO ülésein

Oroszország képviselői – időnként és egyes konkrét kérdések megvitatásánál – a jövőben részt vehetnének a NATO ülésein – közölte George Robertson, a szövetség főtitkára tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján. Arról, hogy Oroszország kapna-e döntési szerepet a szövetségben, egyelőre nem beszélt a főtitkár, hangsúlyozva, hogy több forgatókönyv létezik az együttműködés elmélyítésére. Robertson minden korábbinál nagyobb megértést mutatott Moszkva csecsenföldi politikája iránt is. Mint elmondta, az új NATO–Oroszország fórum az „észak-atlanti együttműködési tanács” nevet viselhetné. Az említett konkrét témák közül a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását emelte ki. A főtitkár kizárta viszont Oroszország formális NATO- tagságát, hangsúlyozva, hogy ilyen kérelmet Moszkvának kellene benyújtania, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont legutóbbi, októberi eszmecseréjükön is leszögezte, hogy nincs ilyen orosz szándék. Robertson példa nélkülinek nevezte ugyanakkor azt a jó kapcsolatot, amely szeptember 11. óta jellemzi a NATO és Oroszország viszonyát, s ezt döntően azzal magyarázta, hogy a közös ellenség a nemzetközi terrorizmus. „Vagy együttműködünk, vagy külön-külön halunk meg” – mondta.
Robertson elismerte, hogy a NATO-ban két tábor alakult ki az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében: egy „radikális” és egy „óvatos” oldal. Konkrét országokat nem említett, de egyértelműen a „radikális” vélemények közé sorolta Tony Blair brit miniszterelnök javaslatát. Ez egy új, az 1997-ben létrehozott konzultációs tanácsot felváltó NATO–Oroszország tanács létrehozására irányul – ebben a konstrukcióban Moszkva gyakorlatilag döntési jogot kapna a szövetségben.