Színvonalas EU-értékelés hazánkról

Magyarországról az idei az eddigi legpozitívabb értékelés – állapította meg Martonyi János tegnap az Európai Bizottság országjelentéséről. Mint a magyar külügyminiszter New Yorkból tartott telefonos sajtóértekezletén hangoztatta: ennél már csak egy jobb jelentés lehet, az utolsó, a 2002-es, amely elvezethet ahhoz, hogy Magyarország a jövő év végére lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004. január 1-jén felvételt nyerjen az EU-ba.

A magyar külügyminiszter színvonalasnak és tárgyilagosnak értékelte az Európai Unió végrehajtó testületének dokumentumát. Az idei értékelésben a politikai kritériumokat tekintve megállapította: Magyarország teljesíti a feltételeket, a demokrácia intézményrendszere stabil, a parlament zökkenőmentesen működik, a sajtó szabad. Természetes az is, hogy kritikai elemei is vannak az országjelentésnek, ám ezek is elismerik a korrupcióellenes küzdelemben, az igazságügyben, így a Legfelsőbb Bíróság túlterheltségének enyhítésében, a romák helyzetének javításában megtett lépéseket és erőfeszítéseket.
Az országjelentés státustörvénnyel kapcsolatos megállapításaira reagálva Martonyi János hangsúlyozta: a törvény 27. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy a közösségi jognak elsőbbsége van a státustörvénnyel szemben, ha az ellentmondana bármiben az uniós normáknak. A miniszter közölte, hogy a végrehajtással kapcsolatban a kiigazítások folyamatban vannak, és magyar részről minden szempontból követjük a velencei bizottság javaslatait.
A külügyminiszter kérdésre válaszolva kizárta annak lehetőségét, hogy sor kerülhet a státustörvény módosítására. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament néhány hete megtartott vitájában idő előttinek ítélte a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos észrevételeket, és elfogadta azt az érvelést, hogy a tagság pillanatától a 27. cikkely az irányadó a felmerülő problémák megoldására.
Az országjelentés gazdasági téren egyértelműen pozitív. Megállapítja, hogy Magyarországon működő piacgazdaság van, és hazánk rövid időn belül képes megfelelni az uniós versenykihívásoknak. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte: szerinte az ország már most képes erre, és ezt megerősítették állásfoglalásukban a hazánkban működő nemzetközi vállalatok vezetői is. Felidézte, hogy az OECD a tudásalapú gazdaságok sorában a hatodik helyre sorolta Magyarországot, s a ranglistán mindössze három EU-tagállam előzi meg.
Martonyi János külön kiemelte az Európai Bizottság bővítési stratégiai dokumentumának jelentőségét. Ez tíz tagjelölt esetében számol azzal, hogy a jövő év végére képes lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. „Magyar részről ezt lehetőségként értékeljük, külpolitikánk és érdekeink szempontjainak megfelelne, ha maradéktalanul teljesülne. Fontos ugyanakkor az, hogy 2002 végétől a leggyorsabban haladóknak semmi esetre se kelljen várniuk a náluk lassúbbakra” – jegyezte meg a külügyminiszter. Kedvezőnek értékelte azt, hogy a stratégiai dokumentum leszögezi: hogy nincs további feltétele a csatlakozásnak, és most először részletes menetrenddel szolgál a bővítés lépéseire, így a csatlakozási szerződés kidolgozására.
***
A IDESZ VÉLEMÉNYE szerint az egész ország és minden magyar polgár sikere, hogy az EU országjelentése a tavalyihoz képest előrelépésről számol be – fogalmazott Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője, a parlament integrációs bizottságának elnöke. Sajnálattal állapította ugyanakkor meg, hogy például a médiatörvény módosítása a szocialisták ellenállása miatt hiúsult meg, csakúgy, mint a terrorizmus elleni törvénycsomag gyors elfogadása.
AZ MSZP SZERINT a legkedvezőtlenebb fejlemény az, hogy míg Magyarországot négy évvel ezelőtt a legfelkészültebbek egyikének tartották, most néhány olyan országgal is azonos szinten kezelik, amely két évvel később kezdett tárgyalni – közölte Kovács László pártelnök.
AZ SZDSZ ÖRÖMTELINEK értékeli, hogy az EU lát előrelépést az ország európai integrációja kapcsán. Szent-Iványi István frakcióvezető a korrupció problémáját, a romák integrációjának elmaradását, a romákat sújtó diszkriminációt, az állami költekezések átláthatatlanságát, illetve a közbeszerzést nélkülöző állami építkezéseket említette.
A MIÉP NEM TARTJA perdöntőnek Magyarország uniós csatlakozása szempontjából az országjelentést. Csurka István pártelnök szerint az EU értékelési szempontjai dogmatikusak, előre gyártottak, és egyáltalán nem illeszkednek Magyarország sajátos viszonyaihoz.
AZ FKGP SZERINT nyugtalanságra, aggodalomra adhat okot az, hogy az Európai Unió nem tesz különbséget a tagjelölt országok között – nyilatkozta Béres Béla, az FKGP alelnöke.