Tavaly 949 örökbefogadást engedélyeztek Magyarországon, 1999-ben 928-at, 1998-ban pedig 850-et. 2000-ben 12, az azt megelőző évben 21, 1998-ban pedig 20 örökbefogadást bontottak föl.
Kétfajta örökbefogadási forma létezik: a titkos – amikor az örökbe fogadó és a vér szerinti szülők nem ismerik egymást – és a nyílt. Ekkor az eljárás egy ismert örökbefogadó javára indul meg – tájékoztatta lapunkat Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Külföldi állampolgárok csak titkos eljárással vehetnek magukhoz magyar gyermeket és kizárólag akkor, ha itthon nem sikerül örökbe fogadó szülőket találni számukra. Kivételt jelent ez alól, ha házastárs vagy rokon az illető. Miután a hazai örökbefogadók szinte kizárólag kicsi, jellemzően két-három éves, teljesen egészséges gyermeket szeretnének, a külföldiek főként cigány származású, valamilyen betegséggel küzdő, vagy idősebb gyermeket vehetnek magukhoz – állítja Katonáné Pehr Erika. Ennek ellenére elég sokan jelentkeznek, 2000-ben például a 949 örökbefogadásból 128 gyermek került külföldre, közülük 108 titkos örökbefogadással. A társadalmi tolerancia, a másság elfogadása más külföldön – vélekedik a szakember –, szerinte a statisztika is ezt mutatja. Gyakran előfordul, hogy olyan magyar gyermek kerül örökbefogadókhoz külföldre, akinek műtéti beavatkozással helyrehozható egészségügyi problémája, például súlyos vese- vagy szembetegsége van. Az ebből adódó költségeket és problémákat a magyar örökbefogadók nem szívesen vállalják. Katonáné Pehr Erika szerint világtendencia, hogy sokkal több örökbefogadásra váró család van, mint amennyi gyermek. Különösen igaz ez a nyugat-európai országokra, ahol a jólét és a jó szociális ellátórendszer kialkulása azt eredményezte, hogy kevesebb gyermeket kell kiemelni a családjából. Ezért a gyermektelen családok a hetvenes évek óta egyre gyakrabban próbálkoznak más országban.
1997 novembere óta az örökbe fogadni szándékozóknak még az eljárás megindítása előtt rendelkezniük kell egy alkalmassági határozattal. Az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma minden évben 1600–1900 között alakult. Elutasító határozat az esetek 1-2 százalékában születik. Ezeket általában a nem megfelelő környezettel, személyiségi zavarokkal vagy egészségi problémákkal indokolják.
Jelenleg tehát több, jogilag örökbe fogadható gyermeket tartanak nyilván Magyarországon, mint gyermekre váró, alkalmassági határozattal rendelkező családot. Csakhogy a gyermekek közül sok az egészségügyi vagy súlyos magatartásbeli problémákkal küzdő, cigány származású, vagy idősebb.
Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány vezetője szerint a magyar örökbefogadási gyakorlat legnagyobb gondja, hogy az intézmény ellenérdekelt a gyermek mielőbbi örökbeadásában. Az eljárás lezárásáig ugyanis az otthon kapja a fejkvótát a gyermek után. Kifogásolta azt is, hogy az örökbefogadás megindításához szükséges alkalmassági vizsgálat nem elég alapos. Ezt az alapítványnál megfordult örökbe fogadni szándékozók is megerősítették. Budavári Zita szerint külföldön nagyon szigorú ez az ellenőrzés, nemcsak az örökbefogadókra, hanem azok családjára, lakhelyére is kiterjed. Problémának tartja azt is, hogy jelenleg nincs meghatározva az örökbe fogadó szülők és a gyermek közötti maximális életkor, bár a családjogi törvény módosítása ezt 45 évben határozná meg. Budavári Zita szerint az anyák esetében ez kissé magas, hiszen természetes helyzetben sem jellemző a 45 éves kor körüli szülés. Komoly gondot okoz, hogy az orvosok nagyon sokáig hitegetik a nőket, még akkor is, ha a szülésre az esélyük minimális. Mire azonban az érintett rászánja magát az örökbefogadás megindítására, már általában 40-43 éves. És akkor kezdődik az évekig tartó várakozás. A külföldi és a magyar gyermekvédelmi rendszer közötti fontos különbség az is, hogy külföldön az intézeti gyermekek helyzetét, állapotát és ügyük állását a családdal való kapcsolattartás keretében 2-3 havonta komolyan ellenőrzik. Magyarországon ez évente egyszer történik meg. Akkor is többnyire formális az ellenőrzés.
– Évek óta várható volt egy Terry Blackéhez hasonló botrány kipattanása. Az örökbefogadásra való alkalmasságnak nincs ugyanis országosan egységes kritériumrendszere. Ezért már néhány éve tettünk javaslatot a feltételek pontos kidolgozására – állítja Herczog Mária szociológus, aki szerint a legfontosabb lenne egy ilyen rendszer mielőbbi kidolgozása. – Lényeges lenne az is, hogy az örökbefogadásokat ne csak pszichológusok, hanem szakembercsoport vizsgálja. Mint ahogyan az sem odázható tovább, hogy a mostani eset kapcsán megvizsgáljuk az elmúlt évek örökbefogadási eseteit. Mindezt persze nem azért, hogy tévedésen érjünk valakit, hanem azért, hogy kiszűrhessük a hibákat és ezekhez a szakemberek is hozzátehessék saját tapasztalataikat. Herczog Mária is súlyos problémának tartja azt, hogy az intézmények ellenérdekeltek a gyors örökbefogadási eljárásban. Ám úgy véli, ez nem a procedúra végéig járó állami támogatásnak, hanem gyakran a szakemberek, a felelősség-meghatározás és a szakértelem hiányának köszönhető. Nem működik ugyanis az a gyakorlat – amelyet egyébként a hatályos törvények ma is engedélyeznek –, hogy az örökbefogadásra váró szülők a végső döntésig, mint nevelőszülők, magukhoz vehessék a gyermeket.
– Ezzel az áthidaló megoldással a szakemberek is folyamatosan vizsgálhatnák a családi környezetet. Itt azonban fennáll a veszélye, hogy ha mégsem ítéltetik alkalmasnak az örökbefogadó, a gyerek újra intézetbe kerül, s ez mindkét félnek hatalmas érzelmi törés. Az ilyen eset valószínűsége azonban egy megfontolt örökbefogadási eljárással a minimálisra csökkenthető – állítja a szociológus. – Sajnos a kollégák gyakran erre a szakmai indokra hivatkozva várakoztatják a feleket. Egységes kritériumrendszerre van szükség a felügyeleti jog megszüntetésénél is. Sok esetben ugyanis az anya tőle független okokból, akarata ellenére hagyja intézetben gyermekét. Egyöntetű szempontrendszer hiányában pedig elhúzódik a döntés: megvonják-e tőle a felügyeleti jogot, vagy sem. Így, mire kiderül, hogy a szülőnek nincs esélye hazavinni gyermekét, több év is eltelik. A gyermek pedig kinő az örökbefogadásra ideális korból. Ebből egyébként az is kitűnik, hogy a helyes döntéshez nemcsak a felügyeleti jog megszüntetésének kritériumrendszere hiányzik, hanem az is, hogy pontosan meghatározzuk: ebben a helyzetben milyen szociális segítséget kell megkapnia a vér szerinti szülőnek gyermeke felneveléséhez. A szociológus szerint máig élő gyakorlat az is, hogy a hatályos törvényekkel szemben a családból anyagi okok miatt emelik ki a gyereket. Egy gyakorlott gyámügyes ugyanis pillanatok alatt talál más indokot is a pénztelenségen kívül arra, hogy alátámassza döntése jogosságát. Mivel itt is hiányzik a kritériumrendszer, a döntés szubjektív. A szakemberek vagy túl hamar, vagy túl későn veszik el a családtól a gyereket. Mindkettő hátrányos. Ha utánaszámolunk ugyanis, még mindig olcsóbb egy családon segíteni, mint amennyibe az állami gondozás végül kerül – állítja
Herczog Mária.
Péntekig adja be apasági nyilatkozatát Vígh György, Vajna Éva élettársa, a Terry Blacknél lévő Filip Dániel édesapja. Néder Zoltán, Vajna Éva ügyvédje közölte: a fiatalkorú Vígh eddig azért nem tette meg a nyilatkozatot, mert elmondása szerint Terry Black azt állította: egyszerűbb Dani örökbefogadása, ha hivatalosan nem szerepel apaként. Vígh továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem járul hozzá, hogy Danit nála helyezzék el. A fiatalok bíznak abban, hogy lakáshoz és munkához jutnak, és fel tudják nevelni gyermekeiket. Amennyiben erre nem lesz lehetőségük, úgy Danit egy örökbe fogadó házaspárnál tudnák a legnagyobb biztonságban. Lapunk információja szerint Vajna Éva és élettársa, a tizenhét éves Vígh György azért nem kapta meg az ismeretlenség homályába burkolózó támogatójuktól a korábban megígért lakást, mert a Terry Black nevelte csecsemő, Filip Dániel anyjáról kiderült, hogy korábban pornószínészként dolgozott. A nő ügyvédjének nem tagadta, hogy annak idején valóban szerződött pornófilmek forgatásához. Hozzátette azonban, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy valakiből jó anya legyen. Eközben emberkereskedelem alapos gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya tegnap délben. Miután a korábban kért feljelentés kiegészítésére újabb dokumentumok érkeztek a rendőrségre, tanúkihallgatásokat követően döntött úgy Szabó Mihály ezredes, vizsgálati főosztályvezető, hogy megindíttatja az ügyben a nyomozást. (H. L. L.)
Niedermüller Péter
Brüsszel szövegét mondta fel a baloldali polgármester
