Vagyonbevallók bővülő köre

Jelentősen bővül a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek köre, ha az Országgyűlés elfogadja az erre vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek vitáját tegnap kezdte meg a parlament. A képviselők megvitatták a perrendtartási törvény módosításáról szóló előterjesztést is, amelynek értelmében szigorodhatnak a felülvizsgálati kérelem benyújtásának feltételei.

Jogos társadalmi igény, hogy vagyoni helyzetéről minden jelentős közmegbízást teljesítő vagy közvagyonnal gazdálkodó személy egyaránt számot adjon – hangsúlyozta tegnap parlamenti expozéjában Hende Csaba igazságügyi államtitkár. Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslat értelmében a köztársasági elnöknek, az alkotmánybíráknak, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek, az önkormányzati képviselőknek, továbbá a közvagyonnal gazdálkodók jelentős részének, például közalapítványok és köztestületek vezetőinek kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük. Rubovszky György (Fidesz) kijelentette, hogy frakciója támogatja a javaslat elfogadását. A bizottságokban elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva úgy vélekedett, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem sérti sem az államfő, sem az ombudsmanok tekintélyét.
Az MSZP-s Tóth András úgy vélte, hogy a tárcának vissza kellene kérnie a javaslatot átdolgozásra. Hangsúlyozta, hogy az MSZP is a közélet tisztaságának megteremtésére törekszik, de az indítvány nem felel meg ennek a célnak. A legsúlyosabb problémának Tóth András azt nevezte, hogy számos olyan csoport kimaradt a törvény hatálya alól, amely milliárdos közpénzek felett rendelkezik. Példaként említette az ÁPV Rt.-t és a médiakuratóriumokat. Hende Csaba erre reagálva hangsúlyozta, hogy az említett intézmények gazdálkodó szervezetek, így más a jogállásuk, ezért a most tárgyalt törvényjavaslat hatálya nem terjed ki rájuk.
A polgári perrendtartás szabályozásának módosítását Hende Csaba elsősorban a perek ésszerű időn belül történő jogerős befejezésének szükségességével indokolta expozéjában. Beszámolt arról: a mostani szabályozás szerint felülvizsgálati kérelem olyan – csak jogszabálysértésre alapítható, alanyi jogon igénybe vehető – rendkívüli jogorvoslat, amelynek elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság orvosolja a jogsérelmet a peres felek viszonyára is kiterjedő hatályú határozatában.
A jövőben a kérelem benyújtásához nem elegendő csak jogszabálysértésre hivatkozni, arra is szükség lesz, hogy a jogerős határozat az ügy érdemére kiható módon legyen jogszabálysértő. A kormánypárti frakciók és a MIÉP egyetértésüket fejezték ki az előterjesztésben foglaltakkal, az ellenzéki MSZP azonban csak akkor szavazza meg a törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés elfogadja módosító indítványaikat. A nyilvántartásba vételi eljárás lerövidítésével, az alapítványok működésének elősegítésével indokolta expozéjában Hende Csaba a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes
cég-, csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről szóló törvényjavaslat benyújtását.
Tájékoztatása szerint az eljárás indokolatlan elhúzódását a törvényjavaslat azzal akadályozza meg, hogy a bíróság döntésére 60 napos határidőt állapít meg. A kormánypártok és a MIÉP teljes egészében támogatják az indítványt, míg az MSZP és az SZDSZ az előterjesztés egyes részleteit elutasítja.
*
Lezárta az Országgyűlés tegnap annak a javaslatnak az általános vitáját, amelyben Rubovszky György (Fidesz) a Polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezte az üzleti és a késedelmi kamatokkal kapcsolatban. A változtatást követően a jogszabály akkor is biztosítaná a törvényes kamat inflációkövető jellegének érvényesülését, ha a korábbi szabályozás hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyból eredő, de a hatálybalépést követően esedékessé vált kamatigényről van szó.