A szóvivő hozzátette: az ötös lottón az elmúlt hónapokban felhalmozódott, egymilliárd forintot is bőven meghaladó főnyeremény „árnyékában” szinte észrevétlenül gyűlt össze a 333 millió forintot érő jackpot a hatoson. A szóvivő aláhúzta, hogy ez az összeg minden idők második legnagyobb nyereménye a „kistestvér” számláján, s ennél nagyobb jackpotot csak 1998. december 12-én fizetett a hatos lottó. Akkor a szerencsés nyertes 345,8 millió forinttal lett gazdagabb. Az eddigi csúcsnyereményt a 8-as, 12-es, 18-as, 25-ös, 36-os és 42-es számokkal érték el. A jackpot a mai napig csupán még egy alkalommal, 1998. március 15-én lépte át a 300 milliós álomhatárt. Az akkor megfelelő helyre tett hat darab x 308,4 millió forintot hozott a szelvény tulajdonosának. Somorai László ismertette, hogy az eddig kifizetett hat legnagyobb főnyeremény a hatos lottón: 345,8; 308,4; 284; 274,1; 230,8, valamint 229,4 millió forintot ért.
Érdekesség, hogy a hatos toplistájára beférhetett volna az 1998. május 23-ra összegyűlt 231 millió forintos jackpot is, ám akkor nem egy személy, hanem hárman tippeltek helyesen, így a főnyereményt is háromfelé kellett osztaniuk, bár így is tetemes summa ütötte a játékosok markát. Somorai László hangsúlyozta: a hatos lottón a telitalálat matematikai esélye egy a 8,145 millióhoz, ami megközelítőleg ötször kedvezőbb, mint az ötös lottóé, amely esetében ez a mutató egy a 44 millióhoz. Úgy tűnik, ez az esztendő a hatos lottón játszók számára is az átlagosnál szerencsésebb, hiszen Fortuna jóvoltából januárban már 230 millió forintot nyert egy szerencsés játékos.
Az eddigi 501 húzáson a hatos fogatban a legtöbbször, 21-szer a 2, 6, 9; 19-szer a 4, 10, 19, 24; és 18-szor a 41-es szám szerepelt, míg a legritkábban, 6-szor a 42-es. Egyébként már harminc hete nem húzták ki a 26-os, huszonnyolc hete a 11-es, huszonhárom hete az 5-ös, huszonkét hete a 24-es, tizenkilenc hete a 19-es és tizenhét hete a 20-as számot.
Somorai László a tapasztalataikat ismertetve elmondta: nem tud olyan esetről, amikor az ilyen nagyságú nyereményt készpénzben akarták volna felvenni. Egyébként ez – a játékosok érdekében – a részvételi szabályzat alapján nem is lehetséges. Természetesen a Szerencsejáték Rt. a nyertes kéréseinek messzemenően igyekszik eleget tenni: a nyereményjogosultság megállapítását és az óvási idő leteltét követően a pénzt maradéktalanul átutalja az általa megjelölt számlára, illetve számlákra. A nyertesnek először a nagy nyeremények vonalán kell bejelentkeznie. A szóvivő rámutatott: ezt követően a legnagyobb biztonság mellett, nemzetbiztonsági vizsgálaton átesett egy-két kollégával kell csak a kapcsolatot felvennie a játékosnak. A Szerencsejáték Rt. minden esetben javasolja, hogy Fortuna kegyeltje saját biztonsága érdekében több számlára utaltassa nyereményét. A társaság szakemberei a pénz ésszerű felhasználását, elhelyezését, befektetését illetően szívesen adnak tanácsokat. Somorai Lászlótól megtudtuk, hogy a jelentős összeget nyerők gyakran komoly adományokat juttatnak a rászorulóknak.
A meghirdett lottónyeremények teljes egészében a játékost gazdagítják a társaság többi játékához hasonlóan a hatos lottó esetében is. A nyeremények után a játékos helyett a közterheket, a játék- és személyi jövedelemadót a Szerencsejáték Rt. fizeti ki. Somorai László kifejtette: a társaság minden játéktípusnál a bruttó nyeremény 20 százalékát utalja személyi jövedelemadó címén a büdzsének. A játékadó mértéke azonban eltérő: az ötös, a hatos és a skandináv lottónál, a totónál, valamint a góltotónál az árbevétel 17 százaléka, míg a sorsjegyeknél 16 százaléka a játékadó. A tippmixnél és a kenónál a nyeremény kifizetése után maradt összeg, a tiszta bevétel az alapja az adónak. Ennek mértéke a tippmixnél 30, a kenónál 24 százalék.
Magyarországon a lottót Mária Terézia vezettette be 1762-ben, és a szerencsejáték a Magyar Királyi Lottóigazgatóság létrejöttéig, 1868-ig osztrák kézben volt. A lottójátékot különböző érdekek miatt – mint például a lóversenyzés bevezetése – a magyar kormány 1895-ben megszüntette. Ezzel egyidejűleg azonban bevezette az osztálysorsjátékot, amely szintén kedvelt játék volt, s tömegeket vonzott. A második világháború után – talán Puskáséknak, a jó focinak köszönhetően – a totó jött divatba, míg a lottó csak az ötvenes évek második felében indult újra. A pénzügyminiszter 1957. január 17-i rendelettel megbízta az Országos Takarékpénztárt a lottó megszervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. A hatos lottó 13 évvel ezelőtt, 1988. október 29-én indult útjára, míg a Szerencsjáték Rt. sikeres fejlesztésének köszönhetően a közkedvelt skandináv lottót 1999. október 4-én vezették be.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
