Tíz éve megindult önszerveződése, a létrehozott önkormányzati rendszer révén a magyarországi cigányság olyan politikai tényezővé vált, amelyre eddigi történetében még nem volt példa – jelentette ki a tanácskozáson Farkas Flórián. Hozzátette: ha az OCÖ – annak ellenére, hogy a törvényben meghatározott feladata csupán a kisebbségi kultúra megőrzése lenne – nem politizálna, a cigányságnak nem volna jelentőségéhez mért politikai súlya. Mint mondta: a szintén általa vezetett, szolnoki székhelyű Lungo Drom elnöksége napokon belül dönt arról, hogy melyik politikai erő mögé sorakozzék fel. – A jelenleg 800 alapszervezettel rendelkező szervezet a jóváhagyásom nélkül nem köt a választások előtt semmiféle politikai szövetséget – hangsúlyozta. A cigány pártokról szólva hangsúlyozta: egy ilyen párt megalakításának az ideje még nem jött el, mert annak maradandónak és egész Európa számára „üzenetértékűnek” kell lennie. Farkas a nemzetiségi törvény tervezett módosításáról szólva kijelentette: a hazai cigányok a többi államalkotó nemzetiséggel együtt kívánnak élni, és nem fogadnak el semmiféle megkülönböztetést célzó választási rendszert.
– A törvénymódosítás tervezete nem lehet megoldás a cigányság sajátos problémáira, hiszen a tizenhárom hazai nemzeti kisebbségre vonatkozó jogi szabályozás nem tud kellő alapossággal foglalkozni a romák helyzetével – fogalmazott a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát képviselő Varjú Gabriella, az ombudsmani hivatal főosztályvezető-helyettese. Szerinte a média túlhangsúlyozta azt a megállapítást, hogy a tanárjelöltek 14 százaléka előítélettel viseltetik a kisebbség iránt. – Valóban van még mit tennünk a rasszizmus leküzdéséért, de sokkal fontosabb most azt hangsúlyozni, hogy a leendő pedagógusok jelentős többsége mentes ezektől az előítéletektől – szögezte le.
Dél-Korea
Dél-Korea elnökével találkozott Donald Trump
