A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ennek ellenére kiválóan szerepelt. A nyolc kerületből hatban indított képviselőjelöltet a párt, összesen 116-ot, közülük nyolcvannégyen jutottak mandátumhoz. Az öt elnökjelölt közül kettő került a második fordulóba – amelyre december 15-én kerül sor, s az első forduló két legsikeresebb jelöltje mérettetheti meg magát –, a nagyszombati kerületben Kvarda József, a nyitraiban pedig Fehér Miklós. Az MKP elnöke, Bugár Béla elégedetten nyilatkozott pártja választási szereplésével kapcsolatban, ellenben aggasztónak tartotta, hogy az országban most először létrehozandó megyei közgyűlések többségében a Vladimír Meciar nevével jegyzett ellenzék komoly erőfölényhez jutott.
A megyei közgyűlések létrehozását szolgáló szombati választások előzetes eredményeinek ismeretében nyilatkozó Bugár Béla nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az országosan nagyon alacsony részvétellel lezajló megyei választásokon a magyarok részvétele jócskán fölötte volt az országos részvételi aránynak.
Tekintettel arra, hogy a választásokra a többségi elv alapján került sor, miközben az ország területi elrendezése igen hátrányos a magyarok szempontjából, kiemelkedő eredménynek minősül az MKP sikere a nyitrai kerületben, ahol az elnökválasztás eredményétől függetlenül megkerülhetetlen lesz a kormányzás során a magyar párt. Az 52 tagú megyei önkormányzati testületben ugyanis 31 képviselője lesz, azaz az MKP megszerezte a mandátumok 59,61 százalékát. Az MKP jó taktikai érzékét dicséri a koalíciós együttműködés is. Mint ismeretes, a pozsonyi kerületben egy jobbközép, ötpárti blokk része volt a magyar párt, s a koalíció elsöprő sikert aratott: a 46 képviselői helyből negyvenet szerzett meg – közte hat magyar –, de Pozsony az egyetlen kerület, ahol nem kerül sor második fordulóra az elnökválasztás során, minthogy a szavazatok jelentősen több mint felét már az első körben megszerezte Lubo Roman, aki ugyanennek a koalíciónak a jelöltje volt. Kassán is az a koalíció nyert, amelyben az MKP játszotta a döntő szerepet. Itt az 57 mandátumból huszonnégyet szerzett meg a Magyar Koalíció Pártja–Irány–Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió hármas koalíció, de abból 18 magyar képviselő. Hogy kormányzásra kerülnek-e a magyarok ebben a kerületben is, attól függ, meg tudnak-e egyezni az ugyancsak sikeres másik jobbközép hármas koalícióval, amelyet a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokrata Párt és a nemrég alakult Új Polgár Szövetsége tömörülés alkot, amely tíz mandátumot szerzett. Ha igen, ebben a kerületben is kényelmes kormányzási többséget alkotó blokk része lehet az MKP.
Bonyolultnak tűnik a helyzet a besztercebányai kerületben. Ebben a térségben a Vladimír Meciar nevével fémjelzett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyerte a választásokat, de a 49 mandátumból csak huszonkettőt szerzett. Az MKP ebben a kerületben 15 mandátummal a második, viszont hét mandátumhoz jutott Mikulás Dzurinda Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniója, s mindkét párt Pozsonyhoz és Kassához hasonlóan hajlandóságot mutat az együttműködésre ebben a térségben is. Ennek alapján viszont a központi kormánykoalíció részét képező Demokratikus Baloldal Pártja négy képviselőjétől függ majd, milyen kormányzása lesz a besztercebányai kerületnek.
Ahogy az várható volt, a sároseperjesi kerületben – ahol a magyarok aránya a lakosságnak a két százalékát sem éri el – nem jutott mandátumhoz az MKP. Szomorúbb viszont az a tény, hogy biztosan nem jutnak kormányzásra a nagyszombati kerületben, ahol ugyan 40 mandátumból tizenötöt megszereztek, de huszonnégyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tudhat magáénak, s kizárt, hogy Meciarék ilyen körülmények között közös kormányzást ajánljanak fel a magyaroknak. Már csak azért sem, mert a fennmaradó három képviselői helyen egy független és két kereszténydemokrata politikus osztozkodik. A választásokon részt vettek az Európai Unió megfigyelői is, akik nem tapasztaltak visszásságokat, a Központi Választási Bizottság is törvényesnek minősítette a szavazás menetét. Az önkormányzati választások mától a második fordulóba jutott elnökjelöltek kampányával folytatódnak.
- Háttér -
Reformerők bukása
(Neszméri Sándor)
Emlékezetes, hogy a szlovákiai közigazgatási reformot – a nagyfokú decentralizációt és a megyei önkormányzatok megalakulását – a Magyar Koalíció Pártja azzal kényszerítette ki, hogy a kormánykoalíció elhagyásával fenyegetőzött, amennyiben a kormányprogram e részét nem teljesíti még ebben a választási időszakban a Dzurinda-kabinet. Igaz, az önkormányzati kerületek kialakításakor a Demokratikus Baloldal Pártja – a reform egyik fő ellenzője – még összeállt az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal és a Szlovák Nemzeti Párttal, s magyarfóbiát tükröző megyerendszert alakítottak ki úgy, hogy a magyarok aránya egyetlen térségben se érje el a harminc százalékot. A későbbiek során azonban – nemzetközi nyomásra – a szlovák reformerők győzedelmeskedtek, s magyarokkal együtt megalkották az összes törvényt, amely alapján december elsején meg lehetett tartani a kerületi önkormányzati választásokat.
A magyarfóbia azonban még egy alkalommal jelentkezett, nevezetesen a választójogi törvény megalkotásakor, amikor is az addig Szlovákiában alkalmazott arányos rendszert a többségivel helyettesítették. A reformerők együtt szavaztak a vezérelvű nacionalista ellenzékkel, mert ők is attól féltek, hogy a Magyar Koalíció Pártja több választót tud aktivizálni, mint a szlovák pártok, ráadásul a megosztott szlovák szavazatok okán esetleg a magyarok győzhetnek olyan kerületekben is, ahol arányuk alig 15-20 százalék. A szlovák reformerők ugyanakkor a polgári elv mögé bújva még arra hivatkoztak, önkormányzati szinten az egyéniségek döntik el a választásokat, s nem a jelöltek párthovatartozása.
Emiatt a választások eredménye kettős vereség a szlovák reformerők számára. Áttételes vereségük, hogy az egy megválasztott elnök, illetve a második fordulóba jutott 16 elnökjelölt között egyetlen független sincs, az országosan szétosztott 401 megyei önkormányzati képviselői mandátumból pedig tízet sem szereztek meg a függetlenek. A pártok taroltak, a szlovák reformerők akarva-akaratlan azt bizonyították: nem igazán ismerik az ország többségének közhangulatát. A szlovák reformerők valós vereségüket pedig a választásokon szenvedték el: csak Pozsonyban és Kassán tudnak majd kormányozni, mellesleg mindkét esetben meglehetősen széles koalícióban úgy, hogy a koalíció tagjai a magyarok is. Utóbbiak a Magyar Koalíció Pártján keresztül hatással lehetnek a nyitrai kerület életére, ahol az MKP egyedül lesz kénytelen kormányozni, minthogy képviselői mandátumhoz rajtuk kívül csak Meciar emberei jutottak, valamint egy nemzeti politikus. Minden más helyen Meciarék győztek, a trencséni kerületben ráadásul úgy, hogy az önkormányzatban egyetlen más párt jelöltje sem jutott mandátumhoz. Röviden szólva: a szlovák reformerők decentralizálták az országot, de úgy tették ezt, hogy közben átjátszották a jogkörök gyakorlását legnagyobb ellenlábasuknak.
Ez a tanulság még jól jöhet a jövő évi parlamenti választások előtt.
Dél-Korea
Dél-Korea elnökével találkozott Donald Trump
