Autópályákat a 20-as, 30-as években kezdtek építeni. Nyilvánvalóvá vált: a megnövekedett sebesség következtében az autósokra újfajta veszélyek leselkednek. Mára kikísérletezték azt a korlátot, amelynek ütközéskor olyanok a tulajdonságai, mint egy kötélnek – magyarázta Torma Béla mérnök, útépítő szakember. A speciális acélkorlát ugyanis karambol esetén nem vágja vissza a becsapódás erejével az autóst, motorost, hanem kötél módjára megnyúlik, s anyaga, illetve a beépített ütközőelemek révén elnyeli az ütközési erőt, amelyet végül a talaj közömbösít. Sajnos a kőkorlátoknak, a támfalaknak és az egyszerű konstrukciójú korlátoknak nincs ilyen tulajdonságuk. Tény: a gazdasági szempontok kényszerhelyzetbe hozzák az építőt, a speciális korlát ugyanis drága. Az útépítés költségeihez képest azonban nem akkora az árkülönbség, hogy érdemes legyen takarékoskodni.
Magyarországon 1995-től nincs kötelező érvényű szabvány az útszéli korlátra. A műszaki leírás ugyan rendelkezik a védőberendezésről, de az nem azonos a szabvánnyal. 1960-ban, az akkori szabvány szerint olyan korlátokat emeltek, amelyeknek minden métere tizennégy kilogramm acélt tartalmazott, s ma is ez az irányadó. A nyugat-európai előírások szerinti korlát legalább 68 kilogramm acélt tartalmaz méterenként. Ennyi szükséges a korszerű védelemhez.
Dél-Korea elnökével találkozott Donald Trump
