Áder értékelte a törvényhozást

Áder János, az Országgyűlés elnöke évzáró értékelésében kiemelte: a parlament munkájában a politikai vitákkal szemben hangsúlyosabbá vált a törvényhozás. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője azt hangsúlyozta: az Országgyűlés egyetlen szocialista törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot sem fogadott el. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint a kormány elképzelései többnyire jó szándékúak voltak, ám a kivitelezésük gyakran nem járt sikerrel.

A háromhetes ülésezési rend bevezetésekor az egyik döntő érv az volt, hogy a politikai viták súlya csökkenjen az érdemi törvényhozási munkával szemben – fogalmazott Áder János házelnök. Arról is szólt: az új rendszerben nőtt az interpellációk és a kérdések száma, ugyanakkor kevesebb napirend előtti hozzászólás, illetve azonnali kérdés hangzott el. A határozathozatalok mennyiségére utalva hangsúlyozta: 1994 és 1997 között a parlament 883 döntést hozott, míg 1998 és 2001 között 831-et. Áder János szerint ez is jelzi, hogy a két időszakban közel azonos volt a parlamenti munka üteme és a tárgyalások rendje.
Fontosnak nevezte a házelnök, hogy az ősz folyamán mindvégig biztosított volt a koalíciós többség, az egyes ellenzéki pártok, illetve a média egy részének előzetes találgatása ellenére. Az elfogadott törvények és jogszabály-módosítások közül a családok életkörülményeit javító döntéseket és az európai uniós jogharmonizációt elősegítő határozatokat emelte ki.
Nagy Sándor szocialista frakcióvezető tegnap bejelentette: azt kezdeményezi az MSZP országos elnökségénél, hogy az hívjon nemzetközi megfigyelőket az áprilisi országgyűlési választásokra. Indoklásként megjegyezte: rossz érzésük van amiatt, hogy nem előzte meg egyeztetés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztását. Kérdésünkre elmondta: nem fél attól, hogy az MSZP ezzel rossz hírét kelti az országnak, ugyanis szerinte jelenleg a kormány teszi ezt.
Értékelve a parlamenti ülésszakot, felidézte: az MSZP 24 törvénymódosítást kezdeményezett és 27 országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, ezek közül az Országgyűlés alig néhányat tűzött napirendjére, és egyet sem fogadott el. Javaslataik elsősorban a költségvetéshez, a családtámogatási rendszer átalakításához, a Munka Törvénykönyvének megváltoztatásához, az általuk kezdeményezett népszavazás négy kérdéséhez kapcsolódtak. Bejelentette: levélben kérték Mádl Ferenc köztársasági elnököt: küldje vissza a földtörvénycsomagot a parlamenthez, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz normakontrollért. Szerintük a törvény sérti a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához fűződő alkotmányos jogot. Elmondta: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben azt kéri, 2002. március 7-ig a kormány tegyen közzé tájékoztatást a kormányzati ciklus pénzügyi helyzetéről.
A kormány intézkedései sokszor megfeneklenek, kisiklanak, a balliberális sajtó pedig megakasztja a jó szándékot – jelentette ki tegnap Csurka István évértékelő tájékoztatóján. A MIÉP elnöke a kabinet elképzeléseinek többségét jó szándékúnak nevezte, ám az intézkedések megvalósulását illetően főképp negatív véleményét hangoztatta. Példaként említette a Széchenyi-tervet, amelyet eredetileg a kis- és közepes magyar vállalkozások megsegítésére hoztak létre, ám pénzeinek 80 százalékát külföldi nagyvállalatok szerezték meg. Csurka úgy vélekedett, az elmúlt évben bőségesen „folyt” a nemzeti retorika, a zászlóátadás, de az ifjúságra változatlanul hatnak a káros jelenségek.