Aláírták a Gripenek bérleti szerződését

Tegnap ünnepélyes keretek között írta alá Matolcsy György gazdasági miniszter a svéd és brit ipar képviselőivel azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a magyar vadászgépbeszerzés végére.

Czirják Imre
2001. 12. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tizennégy JAS–39 Gripen típusú repülőgépet tíz évre bérli Magyarország, a svédek 110 százalékos, 118 milliárd forintos ellentételezést vállaltak. Az első gépek 2004 decemberében érkeznek.
A Magyar Köztársaság NATO-taggá válása óta azon dolgozunk, hogy a lehető legoptimistább módon fejlesszük tovább a repülő erőket – mondta köszöntő beszédében Szabó János honvédelmi miniszter. Hangsúlyozta: a folyamat lezárása történelmi jelentőségű mind a magyar légierő, mind a Magyar Honvédség életében.
– Elődeinktől megtanultuk, hogy a biztonság minden pénzt megér – hangsúlyozta Matolcsy György gazdasági miniszter. – Most olyan megállapodást sikerült kötni, amely egyaránt szolgálja a biztonságunkat, és üzleti lehetőségeket teremt Magyarországnak – emelte ki.
Mind Magyarországnak, mind Svédországnak nagy nap a mai – hangsúlyozta Björn von Sydow svéd védelmi miniszter. A tárgyalások sikere hosszú távú védelmi, technikai, gazdasági és oktatásügyi együttműködést jelent a két ország között.
A köszöntőt mondó miniszterek kiemelték az együttműködés európai jellegét, hiszen a gép gyártásában több ország is részt vesz. Ian McNamee, a Gripen International ügyvezető igazgatója szintén az együttműködés hosszú távú jellegét hangsúlyozta, és kiemelte: nincsenek kétségei a megállapodás gazdasági előnyeiről Magyarország számára.
Mint ismeretes, Magyarország tizennégy JAS–39 Gripen típusú, többcélú harcászati repülőgépet bérel tízéves időtartamra. A tegnap aláírt megállapodás szerint a bérletbe beletartozik tizenöt pilóta, valamint harmincnégy fős műszaki és repülésirányító állomány kiképzése is. A bérleti megállapodás kitér többek között a földi kiszolgálóberendezésekre, a magyarországi műszaki támogatásra és a repülőgépek NATO-kompatibilitását biztosító átalakításokra is. Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzott: a fegyverzet nem része a megállapodásnak. A magyar kormány felvette a kapcsolatot a svéd, a brit és az amerikai kormányokkal, és a fegyverzet beszerzéséről szóló tárgyalások ezek után kezdődnek majd. A svéd partner a magyar beszerzés 110 százalékos ellentételezését vállalta, 118 milliárd forintos értékben. Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta: ennek 32 százaléka (34 milliárd forint) új beruházás kell hogy legyen. Az ellentételezési megállapodás kilenc évre szól, amelynek felét már a következő öt évben teljesíteni kell. A gazdasági miniszter hangsúlyozta: elsősorban a feldolgozóipar, különösen a gépipar területén várnak jelentős beruházásokat, amelyek kilencezer új munkahelyet jelenthetnek. – Olyan ipari célkörzetek jöhetnek szóba, mint Miskolc, Debrecen, Szolnok, illetve Pápa – fejtette ki a gazdasági miniszter. Matolcsy György megemlítette azt is: a svédek az egészségturizmus iránt is érdeklődnek. A gazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta: az előellentételezési megállapodás lezárására és a kockázati tőkealap létrehozására azért volt szükség, mert a svédek vállalták azt, hogy nulláról kezdik az ellentételezést. Az idáig beruházott tőkét kockázati alapba viszik be, amelyet más hadiipari beszállítók megvásárolhatnak tőlük.
n
Tegnap aláírták ugyan a svéd légierő tizennégy Gripen vadászgépének magyarországi bérletéről szóló szerződést, ám a jövőben esedékes újabb haditechnikai beszerzések és a NATO-nak tett vállalások kapcsán távolról sem mindegy, hogy az adófizetőket milyen információkkal látják el az ország harci repülőgépeinek képességeiről – reagált a lapunkban múlt héten megjelent, a Gripen brit marketingigazgatójával készített interjúra a Közép-Európában egyelőre alulmaradt rivális amerikai F–16-ost gyártó Lockheed Martin budapesti képviselője.
Molnár Simon, a Weber Shandwick/GJW politikai és kommunikációs tanácsadó cég munkatársa szerint elfogadhatatlan, hogy a győztes fél nemcsak saját termékének kelti jó hírét, hanem egyúttal rossz színben tünteti fel üzleti ellenfele gyártmányát, s ezzel az azt alkalmazó légierőket is. A Magyar Nemzetben múlt héten megjelent egész oldalas interjúban Bob Mason, a Gripen International marketingigazgatója a Lockheed Martin véleménye szerint a Gripen (magyarul Griff) értékének emelése céljából valótlanságokat állított az F–16-os Falconról (magyarul Sólyom). Az F–16-os gyártója szerint egy szakmai szempontokat követő légierő nem tud mit kezdeni azzal a reklámszlogennel, hogy egy harci repülőgép „negyedik generációs”. Azzal ellenben sokat, ha gépét technikai és logisztikai értelemben ismerősként köszöntik a szövetséges országok repülőterein, pilótafülkéje kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel, a levegőben utántölthető, képes lézer- és műholdas (GPS) irányítású bombák vagy a legkülönfélébb hagyományos fegyverek bevetésére is, egyszerre nyolc géppel tart fenn adatkapcsolatot, és radarjával hat cél ellen egyszerre tudja célra vezetni az Irak és a Balkán felett már kipróbált AMRAAM-rakétákat – sorolta Molnár a belga ajánlatban is szereplő F–16MLU tulajdonságait.
A Lockheed Martin szerint az a tény sem elhanyagolható, hogy a legyártott több mint négyezer F–16-os milyen sokoldalú referenciával rendelkezik. A közel-keleti üzemeltetők éppolyan pozitív véleménnyel vannak róla, mint azok, akik a sarkkörön túl használják, mi több, ezek adatai gyakran a legapróbb részletekig nyilvánosak, s nincsenek elzárva a külvilágtól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.