A tizennégy JAS–39 Gripen típusú repülőgépet tíz évre bérli Magyarország, a svédek 110 százalékos, 118 milliárd forintos ellentételezést vállaltak. Az első gépek 2004 decemberében érkeznek.
A Magyar Köztársaság NATO-taggá válása óta azon dolgozunk, hogy a lehető legoptimistább módon fejlesszük tovább a repülő erőket – mondta köszöntő beszédében Szabó János honvédelmi miniszter. Hangsúlyozta: a folyamat lezárása történelmi jelentőségű mind a magyar légierő, mind a Magyar Honvédség életében.
– Elődeinktől megtanultuk, hogy a biztonság minden pénzt megér – hangsúlyozta Matolcsy György gazdasági miniszter. – Most olyan megállapodást sikerült kötni, amely egyaránt szolgálja a biztonságunkat, és üzleti lehetőségeket teremt Magyarországnak – emelte ki.
Mind Magyarországnak, mind Svédországnak nagy nap a mai – hangsúlyozta Björn von Sydow svéd védelmi miniszter. A tárgyalások sikere hosszú távú védelmi, technikai, gazdasági és oktatásügyi együttműködést jelent a két ország között.
A köszöntőt mondó miniszterek kiemelték az együttműködés európai jellegét, hiszen a gép gyártásában több ország is részt vesz. Ian McNamee, a Gripen International ügyvezető igazgatója szintén az együttműködés hosszú távú jellegét hangsúlyozta, és kiemelte: nincsenek kétségei a megállapodás gazdasági előnyeiről Magyarország számára.
Mint ismeretes, Magyarország tizennégy JAS–39 Gripen típusú, többcélú harcászati repülőgépet bérel tízéves időtartamra. A tegnap aláírt megállapodás szerint a bérletbe beletartozik tizenöt pilóta, valamint harmincnégy fős műszaki és repülésirányító állomány kiképzése is. A bérleti megállapodás kitér többek között a földi kiszolgálóberendezésekre, a magyarországi műszaki támogatásra és a repülőgépek NATO-kompatibilitását biztosító átalakításokra is. Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzott: a fegyverzet nem része a megállapodásnak. A magyar kormány felvette a kapcsolatot a svéd, a brit és az amerikai kormányokkal, és a fegyverzet beszerzéséről szóló tárgyalások ezek után kezdődnek majd. A svéd partner a magyar beszerzés 110 százalékos ellentételezését vállalta, 118 milliárd forintos értékben. Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta: ennek 32 százaléka (34 milliárd forint) új beruházás kell hogy legyen. Az ellentételezési megállapodás kilenc évre szól, amelynek felét már a következő öt évben teljesíteni kell. A gazdasági miniszter hangsúlyozta: elsősorban a feldolgozóipar, különösen a gépipar területén várnak jelentős beruházásokat, amelyek kilencezer új munkahelyet jelenthetnek. – Olyan ipari célkörzetek jöhetnek szóba, mint Miskolc, Debrecen, Szolnok, illetve Pápa – fejtette ki a gazdasági miniszter. Matolcsy György megemlítette azt is: a svédek az egészségturizmus iránt is érdeklődnek. A gazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta: az előellentételezési megállapodás lezárására és a kockázati tőkealap létrehozására azért volt szükség, mert a svédek vállalták azt, hogy nulláról kezdik az ellentételezést. Az idáig beruházott tőkét kockázati alapba viszik be, amelyet más hadiipari beszállítók megvásárolhatnak tőlük.
n
Tegnap aláírták ugyan a svéd légierő tizennégy Gripen vadászgépének magyarországi bérletéről szóló szerződést, ám a jövőben esedékes újabb haditechnikai beszerzések és a NATO-nak tett vállalások kapcsán távolról sem mindegy, hogy az adófizetőket milyen információkkal látják el az ország harci repülőgépeinek képességeiről – reagált a lapunkban múlt héten megjelent, a Gripen brit marketingigazgatójával készített interjúra a Közép-Európában egyelőre alulmaradt rivális amerikai F–16-ost gyártó Lockheed Martin budapesti képviselője.
Molnár Simon, a Weber Shandwick/GJW politikai és kommunikációs tanácsadó cég munkatársa szerint elfogadhatatlan, hogy a győztes fél nemcsak saját termékének kelti jó hírét, hanem egyúttal rossz színben tünteti fel üzleti ellenfele gyártmányát, s ezzel az azt alkalmazó légierőket is. A Magyar Nemzetben múlt héten megjelent egész oldalas interjúban Bob Mason, a Gripen International marketingigazgatója a Lockheed Martin véleménye szerint a Gripen (magyarul Griff) értékének emelése céljából valótlanságokat állított az F–16-os Falconról (magyarul Sólyom). Az F–16-os gyártója szerint egy szakmai szempontokat követő légierő nem tud mit kezdeni azzal a reklámszlogennel, hogy egy harci repülőgép „negyedik generációs”. Azzal ellenben sokat, ha gépét technikai és logisztikai értelemben ismerősként köszöntik a szövetséges országok repülőterein, pilótafülkéje kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel, a levegőben utántölthető, képes lézer- és műholdas (GPS) irányítású bombák vagy a legkülönfélébb hagyományos fegyverek bevetésére is, egyszerre nyolc géppel tart fenn adatkapcsolatot, és radarjával hat cél ellen egyszerre tudja célra vezetni az Irak és a Balkán felett már kipróbált AMRAAM-rakétákat – sorolta Molnár a belga ajánlatban is szereplő F–16MLU tulajdonságait.
A Lockheed Martin szerint az a tény sem elhanyagolható, hogy a legyártott több mint négyezer F–16-os milyen sokoldalú referenciával rendelkezik. A közel-keleti üzemeltetők éppolyan pozitív véleménnyel vannak róla, mint azok, akik a sarkkörön túl használják, mi több, ezek adatai gyakran a legapróbb részletekig nyilvánosak, s nincsenek elzárva a külvilágtól.
Hamis papírokkal kerülik meg a szankciókat az európaiak
