A metróper lezárult, további jogorvoslatra nincs lehetőség. Az LB felülvizsgálati tanácsa tegnap az áprilisi jogerős ítélethez hasonlóan döntött. Így az államnak sem a polgári jogi, sem pedig a kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Az öttagú felülvizsgálati tanács a per közjogi elemeit hangsúlyozta, ellentétben a felperes főváros érvelésével, amely a polgárjogi szempontokat emelte ki. A Legfelsőbb Bíróság azzal utasította el véglegesen a fővárosi önkormányzat mintegy 100 milliárd forintos követelését, hogy országgyűlési felhatalmazás nélkül kormányzati tisztségviselő a kabinet nevében nem dönthet közpénzek sorsáról a központi költségvetés terhére.
Az 1998-as metrószerződés pedig ellehetetlenült. Az LB korábban is úgy ítélte meg, hogy a büdzsét érintő kérdésekben nem elegendő a Pénzügyminisztérium felhatalmazása, azokról az államháztartási és a költségvetési törvény értelmében is az Országgyűlésnek kell döntenie. Ennek megkerülése a jogállamiság elvével is ellentétes. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogalanyisága nem jelent korlátlan autonómiát, tehát hibás a főváros érvelése, amely szerint az állam ugyanolyan szerződő fél, mint bárki más. A tárgyaláson egyébként, amikor az LB felülvizsgálati tanácsának elnöke át akarta adni az írásba foglalt felülvizsgálati döntést a feleknek, kiderült, hogy azokon november 10-i, a felülvizsgálati tárgyalás megkezdése előtti dátum szerepel. Ezt a tanács elnöke gépelési hibának minősítette, és azonnal kijavíttatta.
Ismeretes, a 4-es metró építésére vonatkozó polgári jogi szerződést az 1998-as választások előtt egy hónappal írta alá Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester. A megállapodást a Fidesz-kormány nevében Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998 novemberében mondta fel, mert túlzónak találta a költségeket. A főváros előbb a szerződés érvényességének kimondását kérte a bíróságtól, majd ezután nyújtotta be újabb keresetét, amelyben 100 milliárd forintot követelt.
– A Legfelsőbb Bíróság ítélete egyértelművé tette, hogy a magyar állammal nem érdemes szerződést kötni, annak teljesülése ugyanis nem garantált – reagált a döntésre Demszky Gábor főpolgármester, aki nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy esetleg a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Véleménye szerint bebizonyosodott, hogy a jövőben nem épülhet állami szerepvállalással, közös finanszírozásban új híd, szemétégető, metró vagy akár kórház sem, hiába van erre érvényes szerződés. Úgy vélekedett: ma nincs jogbiztonság Magyarországon. Tarthatatlan helyzet jött létre, amit parlamenti törvényalkotással kell orvosolni – tette hozzá. Megoldást azonban csak a következő kormánytól lehet várni – fogalmazott. Demszky furcsa közjátéknak nevezte, hogy az ítélet dátumozása november 10-i volt.
A főpolgármester felbontotta az egy hete közjegyzői letétbe helyezett borítékot, amely a bíróság várható ítéletével kapcsolatos előzetes álláspontját tartalmazta. Ebben kifejtette: az Orbán-kormány eddigi működése azt bizonyította: ugyanúgy nem szereti a független bíróságot, mint Budapestet és a metrót. A bíróságokkal szemben is érvényesül a kormánynak az a törekvése, hogy maga alá gyűrjön minden olyan intézményt, amelynek az a rendeltetése, hogy a kormánnyal szemben ellensúlyt képezzen – hangoztatta. Feltételezése szerint a kormány és a Fidesz vezérkara megpróbált befolyást gyakorolni a Legfelsőbb Bíróságra a döntés előtt.
– Demszky Gábor olyan alacsony színvonalú politikai kultúráról tett tanúbizonyságot, amelyet szó nélkül kellene hagyni – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Megjegyezte azonban, hogy egy főpolgármestertől ilyen kijelentés nem maradhat válasz nélkül. Közölte: megszokott dolog, hogy az ítéletet a vesztes fél bírálja, azonban Demszky Gábor mindenféle tény nélkül kormányzati nyomásra meghozott döntésről beszél. – Ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanom – fogalmazott Solt Pál, aki hangsúlyozta, hogy a perben a Legfelsőbb Bíróság a jogvitát jogi érvek alapján bírálta el.
Zelenszkij megint mások pénzét költené
