Az állam javára döntött a bíróság a metróperben

Véglegesen eldőlt: az államnak egy fillérrel sem kell hozzájárulnia a 4-es metró építéséhez. A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati ítélete szerint ugyanis nem kötelezhető teljesítésre az állam. Demszky Gábor főpolgármester szerint a kormány megpróbált befolyást gyakorolni a döntés előtt a bíróságra. Ezt a feltételezést Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke visszautasította.

Villányi Károly
2001. 12. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A metróper lezárult, további jogorvoslatra nincs lehetőség. Az LB felülvizsgálati tanácsa tegnap az áprilisi jogerős ítélethez hasonlóan döntött. Így az államnak sem a polgári jogi, sem pedig a kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Az öttagú felülvizsgálati tanács a per közjogi elemeit hangsúlyozta, ellentétben a felperes főváros érvelésével, amely a polgárjogi szempontokat emelte ki. A Legfelsőbb Bíróság azzal utasította el véglegesen a fővárosi önkormányzat mintegy 100 milliárd forintos követelését, hogy országgyűlési felhatalmazás nélkül kormányzati tisztségviselő a kabinet nevében nem dönthet közpénzek sorsáról a központi költségvetés terhére.
Az 1998-as metrószerződés pedig ellehetetlenült. Az LB korábban is úgy ítélte meg, hogy a büdzsét érintő kérdésekben nem elegendő a Pénzügyminisztérium felhatalmazása, azokról az államháztartási és a költségvetési törvény értelmében is az Országgyűlésnek kell döntenie. Ennek megkerülése a jogállamiság elvével is ellentétes. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogalanyisága nem jelent korlátlan autonómiát, tehát hibás a főváros érvelése, amely szerint az állam ugyanolyan szerződő fél, mint bárki más. A tárgyaláson egyébként, amikor az LB felülvizsgálati tanácsának elnöke át akarta adni az írásba foglalt felülvizsgálati döntést a feleknek, kiderült, hogy azokon november 10-i, a felülvizsgálati tárgyalás megkezdése előtti dátum szerepel. Ezt a tanács elnöke gépelési hibának minősítette, és azonnal kijavíttatta.
Ismeretes, a 4-es metró építésére vonatkozó polgári jogi szerződést az 1998-as választások előtt egy hónappal írta alá Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester. A megállapodást a Fidesz-kormány nevében Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998 novemberében mondta fel, mert túlzónak találta a költségeket. A főváros előbb a szerződés érvényességének kimondását kérte a bíróságtól, majd ezután nyújtotta be újabb keresetét, amelyben 100 milliárd forintot követelt.
– A Legfelsőbb Bíróság ítélete egyértelművé tette, hogy a magyar állammal nem érdemes szerződést kötni, annak teljesülése ugyanis nem garantált – reagált a döntésre Demszky Gábor főpolgármester, aki nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy esetleg a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Véleménye szerint bebizonyosodott, hogy a jövőben nem épülhet állami szerepvállalással, közös finanszírozásban új híd, szemétégető, metró vagy akár kórház sem, hiába van erre érvényes szerződés. Úgy vélekedett: ma nincs jogbiztonság Magyarországon. Tarthatatlan helyzet jött létre, amit parlamenti törvényalkotással kell orvosolni – tette hozzá. Megoldást azonban csak a következő kormánytól lehet várni – fogalmazott. Demszky furcsa közjátéknak nevezte, hogy az ítélet dátumozása november 10-i volt.
A főpolgármester felbontotta az egy hete közjegyzői letétbe helyezett borítékot, amely a bíróság várható ítéletével kapcsolatos előzetes álláspontját tartalmazta. Ebben kifejtette: az Orbán-kormány eddigi működése azt bizonyította: ugyanúgy nem szereti a független bíróságot, mint Budapestet és a metrót. A bíróságokkal szemben is érvényesül a kormánynak az a törekvése, hogy maga alá gyűrjön minden olyan intézményt, amelynek az a rendeltetése, hogy a kormánnyal szemben ellensúlyt képezzen – hangoztatta. Feltételezése szerint a kormány és a Fidesz vezérkara megpróbált befolyást gyakorolni a Legfelsőbb Bíróságra a döntés előtt.
– Demszky Gábor olyan alacsony színvonalú politikai kultúráról tett tanúbizonyságot, amelyet szó nélkül kellene hagyni – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Megjegyezte azonban, hogy egy főpolgármestertől ilyen kijelentés nem maradhat válasz nélkül. Közölte: megszokott dolog, hogy az ítéletet a vesztes fél bírálja, azonban Demszky Gábor mindenféle tény nélkül kormányzati nyomásra meghozott döntésről beszél. – Ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanom – fogalmazott Solt Pál, aki hangsúlyozta, hogy a perben a Legfelsőbb Bíróság a jogvitát jogi érvek alapján bírálta el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.