Az ünnepi asztalra jut hal és vad is

Nem kell aggódniuk a háziasszonyoknak, ha halat és vadat akarnak az ünnepi asztalra tenni. Mindkét termékből kedvükre válogathatnak, mert az ország éléskamrájának mondott Somogy megyében bőven megtermelik a karácsonyi halat, illetve feldolgozzák a vadat.

Halászlé mellett minden bizonnyal vadhús is kerül a karácsonyi asztalokra. Az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. kínálatában szerepel szarvas-, vaddisznó-, őz- és muflonhús, valamint fácán, amelynek jó része a hazai áruházláncokba is eljut. Vörös Géza, a kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: idén 1100 tonna vadhúst dolgoztak fel, és várható árbevételük 850 millió forint lesz. Termékeik húsz százaléka a hazai boltokba kerül, nyolcvan százalékát exportálják. A múlt évihez képest öt–tíz százalékos árbevétel-növekedéssel számol a kft., mert Nyugat-Eurpában a szarvasmarha- és sertésbetegségek miatt felfutott a vadhúsfogyasztás.
A karácsonyi asztal másik fő fogása a hal. A megyében piacvezetőnek számító Balatoni Halászati Rt. élő pontyot, csomagolt busafilét, fagyasztott keszeget, a vastagabb pénztárcájú vásárlóknak pedig fogast kínál. Kovács Miklós, a halgazdaság kereskedelmi igazgatója nem panaszkodott a rendelésekre, hangsúlyozta: a balatoni hal őrzi a jó hírét, és nincs panasz a részvénytársaság belső- és dél-somogyi, valamint a zalai halastavaiból kifogott uszonyosokra sem.
Varga Gábor, a Somogy Megyei FM-hivatal vezetőhelyettese úgy látja, a csökkenő takarmányáraknak és a gyarapodó állami támogatásoknak köszönhetően növekedhet idén a haltermelők jövedelme. A hazai halhústermelés hat százalékát adó Somogyban, 2800 hektárnyi vízterületen, ötvennégy regisztrált termelő foglalkozik a halhústermeléssel, ez évben a közepesnél jobb, közel 1600 tonnás haltermés várható. A megyében tenyésztett halfajták fedik a hazai halállomány összetételét, itt is, mint mindenhol, zömmel pontyot tenyésztenek.
Mivel két-három éve stagnál a hazai halpiac, az egy főre eső halhúsfogyasztás alig éri el a három kilót évente – közölte Varga Gábor –, ebből azonban fejenként évente mindössze 1,8 kilónyit fogyasztunk az itthon megtermelt mennyiségből, ami főképp az ünnepek előtt kel el a hazai piacokon.
Az Európai Unió tizenöt tagállamához képest – ahol fejenként átlag 22 kilónyi halat esznek évente – ez a fogyasztás igen csekélynek számít. A hazai hal termelői és piaci ára közt is jóval nagyobb az árkülönbség, mint tőlünk nyugatra. Míg a tóparton már négyszáz forintos kilónkénti áron is kapható az ünnepi ponty, addig a piacokon a hat-hétszáz forintos árat is elérheti. A nagy különbség ellenére az idén mégis némileg jobb helyzetbe kerültek a hazai haltermelők, tavaly ugyanis a lehalászás végén, még a karácsonyi ünnepek előtt is kilónként háromszáz, maximum háromszázötven forintért értékesítették a ponty kilóját.
Varga Gábor szerint nem csak az árak növekedtek. Az év eleji magas, 28-30 ezer forintos tonnánkénti takarmányárak megviselték ugyan a haltermelők költségvetését, ám ezek az árak később zuhanni kezdtek. Emiatt és a magasabb termelői árak következtében nőtt a haltermelők éves bevétele is. A kisebb költségeket azonban nem most, inkább a jövő év elején érzi meg majd az ágazat.