Az Egyesült Államok szeretné elérni, hogy a szélsőséges tálibok és a terroristák kiszorítását követő stabilizációs időszak eseményeiben London és Párizs – Berlinnel együtt, ahol Powell a hét legelején járt – csapatok küldésével vegye ki részét, s álljanak a békeerő élére. A jelenlegi elképzelések szerint hosszú távon muzulmán országok – például Törökország – erői őrködhetnének az afgán társadalom és politikai intézményrendszer rekonstrukciója felett, mivel félő, hogy a nyugati – elsősorban angolszász – csapatok jelenléte további feszültségek forrása lehet, a legrosszabb esetben akár partizántevékenység kialakulásához vezethet.
Megfigyelők szerint kérdéses, hogy a kockázatos manőverekre rá tudta-e venni európai kollégáit Colin Powell, hiszen az EU-országok folyamatban levő katonai reformjai, illetve belpolitikai viták miatt nincsenek a legjobb helyzetben nagy ívű expedíciós műveletek megindítására, mi több, logisztikai szempontból továbbra is kénytelenek az amerikai erőkre támaszkodni. Az amerikai diplomácia vezetője korábban Moszkvában tárgyalt, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel érintették ugyan a terrorizmus elleni harc és Afganisztán jövőjének kérdéskörét, ám Powell legfontosabb feladata abban állt, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos – és az ABM-szerződés jövőjét féltő – orosz aggodalmakra megfelelő választ adjon, különös tekintettel arra, hogy Washington a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem nélkülözheti Oroszország jóindulatát.
Dobrev Klára durván belerondított a magyarok ünnepébe, a pride-on viszont táncra perdült
