Belgrád nehezen mond le a vajdasági javakról

Kétségkívül senkinek nem tesz jót a szerbiai demokratikus ellenzéken belüli legújabb összetűzés, amely a párttömörülés végét is jelentheti, de ebben a pillanatban minden bizonnyal azoknak okozza a legtöbb kárt, akik a vajdasági autonómia visszaállítását szorgalmazzák.

A közelmúltban készült el az a törvényjavaslat, amely a Vajdaság jogköréről szól, de nehéz azt feltételezni, hogy a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (SZDE) lesz elég ereje ahhoz, hogy érdemben foglalkozzék a jogszabálytervezettel. Az okmányt a vajdasági kormány dolgozta ki és juttatta el a tartományi képviselőháznak, valamint a szerb parlamentnek. Valójában arról az omnibusztörvényről van szó, amelynek alapján a Vajdaság gyakorolhatja fennhatóságának azt a részét, amely a milosevicsi alkotmány alapján is megilleti, de amelyet az előző tíz évben legalább száz törvény meghozatalával korlátoztak. A kezdet kezdetén tehát tisztázni kell, hogy ebben az esetben még nem a korábban élvezett autonómia visszaállításáról van szó, amelyet alkotmánnyal vettek el, így érthető, hogy csak alkotmánnyal lehet visszaadni is. Ennek ellenére a törvényjavaslat előkészítésében kulcsszerepet vállaló demokrata párt és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői egyelőre elégedettek ezekkel a megoldásokkal is, bár tisztában vannak azzal, hogy nem lehet egyértelmű haladásról beszélni. Kasza József, a VMSZ elnöke, aki a szerb kormány alelnökeként vett részt a köztársasági és a tartományi kormány közötti egyeztetéseken, a minap a tartományi egészségügyi és nyugdíjalap megalapítása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy el kell osztani a mostani alapokat, és tisztában kell lenni azzal, hogy ezekben az alapokban veszteség van, ami azt jelenti, hogy az újonnan alakuló vajdasági alapok hiánnyal kezdik működésüket. Sajnos ebben az esetben nincs érdemi jelentőségük azoknak a tényeknek, hogy a vajdasági alapok fel voltak töltve akkor, amikor Szerbia kisajátította őket.
Paja Francuszki, a vajdasági kormány alelnöke, a Szociáldemokrata Liga képviselője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vajdasági autonómia visszaállításában lényeges változások csak a szerbiai alkotmány módosítása után lehetségesek. Mint ismeretes, éppen a Szociáldemokrata Liga szorgalmazza időnként, hogy a Vajdaság jövőjéről a tartomány polgárai referendumon nyilvánítsanak véleményt. Ebben a tekintetben roppant fontos a referendumra kerülő kérdés megfogalmazása, és a liga szerint az egyik kérdés az lehetne, hogy ki gazdálkodjék a vajdasági javakkal. Francuszki érvelése szerint a vajdasági javakat az előző tíz évben kirabolták, de nehéz pontosan kiszámolni, hogy mekkora terhet kellett ennek során elviselnie a tartományi mezőgazdaságnak.
Sokkal keményebben fogalmaz a Vajdasági Mozgalom, amely felrója a tartományi képviselőknek, hogy beleegyeztek abba, hogy bizonyos jogkörökért könyörögniük kell Zoran Djindjics kormányfő demokrata pártjának, amely a tartomány és a köztársaság szintjén is a végrehajtó hatalom fő oszlopa. A Vajdasági Mozgalom szerint az omnibusztörvény elfogadása nincs összhangban azzal a platformmal, amelyre még a tavasszal bólintottak rá azok a vajdasági pártok és mozgalmak, amelyek a tartomány teljes autonómiáját tűzték zászlajukra. Szerintük a most készülő törvény nem a tartomány fennhatóságáról szól, hanem csak azokról a tevékenységekről, amelyeket a köztársasági törvények rendeznek, ezért a megoldás nem lehet jó a Vajdaságnak, így csak tovább mélyíti a válságot, amelyet nem a vajdaságiak okoznak, hanem azok, akik kétségbe vonják az autonómiára való jogot.
Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy még az ilyen felemás megoldás is megbukhat a köztársasági parlamentben, ahol a szocialista és a radikális ellenzék eleve hallani sem akar a tartomány jogkörének bármilyen bővítéséről, és nagyon hasonló álláspontja van ebben a kérdésben Vojiszlav Kostunica államfő Szerbiai Demokrata Pártjának is.
Amikor a Vajdaság autonómiájáról beszélünk, nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy mit jelenthet ez a vajdasági magyarságnak. A kormányzati szerepet vállaló VMSZ-nek az az álláspontja, hogy mindenképpen több lehetőség lesz a kisebbségi jogok érvényesítésére a tartományi szervek hatáskörének bővítésével, viszont a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) arra figyelmeztet, hogy a kisebbségi jogok ügyében nem a vajdasági, hanem a magyar autonómia jelenthetne megoldást.