Milyen feltételekkel valósítható meg az erőmű élettartam- hosszabbító projektje, és hogyan kapcsolódik ez a program a teljesítmény növeléséhez?
– A Paksi Atomerőmű egyik legfontosabb hosszú távú célja, hogy a blokkokat a nemzetközi szintű műszaki és biztonsági követelmények betartásával minél hosszabb ideig üzemeltessük, hatékony élettartam-gazdálkodás megvalósításával. Az erőmű vezetése még az elmúlt évben megvizsgálta az élettartam-hosszabbítás lehetőségét, ennek üzleti és műszaki megvalósíthatóságát. A felmérés alapján megállapítható, hogy a paksi erőmű 50 éves üzemi élettartamának műszaki akadálya, teljesíthetetlen biztonsági feltétele nincs, mindezt a társaság képes megvalósítani, mégpedig olyan szinten, hogy az összes hasonló korú nyugat-európai atomerőmű biztonsági követelményeit teljesíteni tudja. Mindezek alapján tavaly októberben megszületett az élettartam-gazdálkodást- és hosszabbítást előkészítő projekt, amelynek célja az volt, hogy kidolgozza, megalapozza és az illetékes szakhatóságokkal engedélyeztesse az erőmű blokkjainak húszéves élettartam-hosszabbítását. Ezt a programot támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), sőt szakértői szinten minden segítséget felajánlottak a projekthez. Ezen túlmenően minden, a nukleáris iparágban működő jelentős nemzetközi cég jelezte, hogy szívesen részt vennének az élettartam-hoszszabbítás megvalósításában. Ezzel együtt dolgozunk a blokkok teljesítménynövelésén is. Jelenleg a blokkok villamos teljesítménye – a szekunderköri korszerűsítéseknek, a kondenzátorrekonstrukcióknak és a turbinaretrofitnak köszönhetően – egyenként 470 megawatt. Az elkészült teljesítménynövelési tanulmány és biztonsági elemzések szerint semmilyen akadálya nincs, hogy 8 százalékkal megnöveljük a blokkok teljesítményét. Elképzeléseink helyességét megerősítette a NAÜ októberben zárult üzemviteli biztonsági vizsgálata, valamint a korábbi uniós országjelentés, amelynek több fejezetében is pozitívan szerepel a paksi atomerőmű. Az EU-jelentés energia és környezetvédelmi fejezetében hangsúlyozták a magyarországi nukleáris biztonság magas szintjét, és kimondták, hogy a Paksi Atomerőmű működése nem akadályozza hazánk uniós csatlakozását.
– A parlament előtt lévő villamos energiáról szóló törvény tervezete szerint 2003. január elsejétől Magyarországon is bekövetkezik a részleges piacnyitás. Az új liberalizált környezetben milyen szerep várhat az atomerőműre?
– Az egész villamos energiai iparág új modell szerint működik majd a piacnyitást követően. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az atomerőművek jól szerepelnek a liberalizált piacon. Ennek egyik oka, hogy a már hosszabb ideje működő atomerőműveket alig terhelik a beruházási költségek, az üzemköltség alacsony, és az üzemanyag beszerzése nem domináns költségtényező. Ennek köszönhető a nukleáris energia termelői költségének stabilitása, ugyanis a nukleáris üzemanyag árának igen valószínűtlen megkétszereződése is csak mintegy 20 százalékos áremelkedést eredményezne a termelt energia önköltségében. Másik lényeges dolog, hogy a nukleáris üzemanyagforrások a világ stabil régióiban vannak – többek között az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Oroszországban –, míg a kőolaj elsősorban a lényegesen bizonytalanabb politikai beállítottságú országokban található. A Paksi Atomerőmű vezetése aktívan részt vett a villamosenergia-törvény tervezetének kidolgozásában is. Ennek eredményeként a törvény tervezete nem gördít leküzdhetetlen engedélyeztetési akadályokat az élettartam-hosszabbítás elé. Mivel a Paksi Atomerőmű marad az országos hálózatban a közüzemi alaperőmű, ezen igények biztosítása meghatározó feladatunk marad a jövőben is, ám ezen túlmenően készülünk a piacnyitásra, mégpedig úgy, hogy a várható közüzemi igény felett termelt villamos energiát a feljogosított nagyfogyasztók részére értékesíthessük majd. Ennek előkészítése céljából találkozót szerveztünk a potenciális nagyfogyasztókkal, hogy felmérjük a közüzemi kapacitási igény feletti értékesítés lehetőségét. Számításaink szerint évi 2750 gigawattóra villamos energia értékesítésére lesz lehetőségünk, ám még nem vettük figyelembe a teljesítménynövelés kedvező hatásait. Elképzeléseink szerint ebből a bevételből sikerül majd fedeznünk az élettartam-hosszabbítás közel százmilliárd forintos költségét. A konferencia tapasztalatai szerint a feljogosított nagyfogyasztók komoly érdeklődéssel készülnek a piacnyitásra, és számítanak az atomerőmű kedvező árú villamos energiájára. Ez érthető, főleg ha figyelembe vesszük a mai, 6,40 forint/kilowattóra paksi átlagárat, mert a következő legolcsóbban termelő gáz- vagy lignittüzelésű erőművek is 11 forint/kilowattóra árnál drágábban termelik az elektromos áramot. Megerősíti elképzeléseink helyességét, hogy törekvéseinket, tehát az élettartam-hosszabbítást és a teljesítmény növelését, mint tulajdonos, támogatja a Magyar Villamos Művek Rt. vezetése is. Most ugyan nincs napirenden, de nemzetgazdasági érdekből számolni kell az erőmű majdani további bővítésével is. Legkésőbb 2025 körül, amikor az élettartam-hosszabbítás után is a végéhez közeledik az erőmű működése, gondolkozni kell új blokkok építésén. Addig várhatóan olyan új reaktor- blokkokat fejlesztenek ki, amelyek még kevésbé terhelik nukleáris hulladékkal a környezetet, és jobb hatásfokkal termelik az energiát.
– Néhány héttel az év vége előtt miként értékelhető az atomerőmű idei üzleti évének teljesítése?
– Az erőmű a múlt évben a hazai villamosenergia-termelés 40,6 százalékát adta, rendelkezésre állása igen kiváló, 91,6 százalék volt, amivel három blokkunk is a világ legjobb 25 atomerőművi blokkja közé tartozik. Ennek megfelelően készült el a 2001. évi terv. Az idei év első tíz hónapjának adatait vizsgálva megállapítható, hogy egymilliárd forinttal haladta meg a tervezettet az eredményünk, ennek tükrében prognosztizálható, hogy várhatóan túlteljesítjük árbevételi és nyereségi tervünket is. Az év első tíz hónapjában 11 465 gigawattóra villamos energiát termeltünk, öszszes árbevételünk 69,5 milliárd forint, míg adózás előtti eredményünk 1,5 milliárd forint volt. Mindennek az ismeretében árbevételünkben az év végére 800 millió forint többlettel számolunk. Az idei év nem volt eseménytelen az erőmű életében. A többleteredmény elérésében nagy szerepe volt, hogy a tervezett főjavítást rekordidő, 145 nap alatt sikerült befejezni. Az erőmű nagykarbantartásai közül csak 1995-ben volt ez rövidebb, akkor 136 nap volt a főjavítások összesített időtartama. Az eredményt egy nem tervezett esemény, a II. blokkon bekövetkezett kábeltűz is befolyásolta. A jövőre befejeződő 65 milliárd forintos biztonságnövelő program az előirányzott ütemben folytatódott ez évben is. Ennek eredményeként az erőmű mindenben megfelel a hasonló korú nyugat-európai atomerőművek műszaki és biztonsági előírásainak. A reaktor védelmi rendszerének rekonstrukciója során korszerűsítettük a régi berendezéseket, megtörtént a berendezések földrengésvédelmi megerősítése, befejeződött az előzetesen tervezett turbinarekonstrukció, és még számos biztonságnövelő átalakítást végeztünk el. Mindezek mellett az rt.-nek a jövő kihívásaival szemben végre kell hajtani egy költségracionalizációs programot. Ennek része az új stratégiai irányt jelentő SAP R/3 alapú integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése. A projekt előreláthatólag három év alatt, közel 1,6 milliárd forint költséggel valósul meg. Segítségével az új kontrollingrendszer támogatását, a vezetői információs igények kielégítését, a gazdasági és műszaki területek, benne kiemelten a karbantartás funkcionális igényeinek lefedését valósíthatjuk meg. A SAP azon túl, hogy teljes lefedettséggel és magas színvonalon elégít ki minden olyan igényt, amit az előzetes követelményekben megfogalmaztunk, kontrollingfilozófiája belső kényszert jelent az erőmű szervezetei számára a költségtakarékos szemlélet kialakításához. Ezzel együtt a mindenkori igényekhez igazítható, mert kellően rugalmas.
– Az atomerőmű a Magyar Energia Hivatalhoz fordult, költség-felülvizsgálatot kérve. Mit remélnek az árhivatal eljárásától?
– A villamosenergia-értékesítés indokolt költségét a 2001. januártól érvényes hatósági árhoz a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata alapján a gazdasági miniszter állapította meg. Az ár meghatározásának alapja az 1999. évi tényleges értékek (költség, eszközök) voltak, amelyeket a MEH által kiadott irányelvek alapján vizsgáltak felül. Az indokolt és elismert adatok alapján a 2001. évi fajlagos villamosenergia-ár 6,41 forint/kilowattóra lett. Ez az ár az üzemeltetési költség mellett tartalmazza a jövőbeni hulladékok elhelyezésének és az atomerőmű majdani leszerelésének költségeit is, valamint az elismert nyereséget. A jóváhagyott ár nem tartalmazza viszont az általunk indokoltnak minősített további ráfordításokat. A többletköltség elismerése érdekében márciusban és augusztusban árfelülvizsgálatot kezdeményeztünk. Az árfelülvizsgálat részben jogszabályokban meghatározott befizetési kötelezettségeket, másrészt a középtávú beruházási program megvalósításából (értékcsökkenés), illetve egyéb kötelezettségekből (tőkejáradék) és az építményadóból adódó többletköltséget tartalmaz. Számításaink szerint az induló árnak 7,26 forint/kilowattórára kellene emelkednie. A közel egyforintos termelői áremelés mintegy tízmilliárd forint bevételt jelentene az erőmű számára. A MEH részéről még nem született döntés, azt azonban látni kell, hogy a hazai közcélú erőművek villamosenergia-átlagárak a szénhidrogén bázisú termelők esetében 11,60 és 14,10 forint/kilowattóra, a szénbázisú termelőknél pedig 15,20 és 31 forint/kilowattóra közé esnek. Ezek az árak egyértelműen azt mutatják, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelésnek továbbra is jelentős versenyelőnye van a hazai árampiacon.
– A szeptember 11-i amerikai terroristamerényletek után minden olvasóban felmerül a kérdés, hogy mennyire biztosított az atomerőmű védettsége?
– Szándékos repülőgép-támadásra egyetlen lakossági vagy ipari létesítményt sem méreteztek, de az atomerőművek igen robusztusak, tervezésükkor rengeteg külső hatást is figyelembe vettek. Az erőműben megtettük a szükséges biztonságot erősítő lépéseket, megszigorítottuk az erőmű hatáskörébe tartozó belső intézkedéseket, és megtörténtek az erőművön kívüli rendőri és terroristaelhárítási lépések is. A paksi légtér védelmére vonatkozó előírások mindig igen szigorúak voltak. A Kalocsára telepített légvédelmi egység más helyszínen eddig is működött, de ide telepítésükkel már a déli országrész védelmét kívánták erősíteni a hatóságok. A hazai légtér védelme egyébként állami feladat.
– A várható élettartam-hosszabbítás milyen felkészülést igényel a szakemberek képzésénél, az utánpótlás nevelésénél?
– Az erőmű stratégiai céljaihoz alkalmazkodva átalakítottuk a humánerőforrás-gazdálkodást is. Az atomerőmű jövőképében az élettartam-hosszabbítás lehetősége a szakemberek biztosításánál is fontos szerepet játszik. Az erőmű korosodásával együtt az üzemeltető szakemberek is öregszenek, az átlagéletkor az ötven év közelébe került. Az élettartam növelése viszont új lehetőséget teremt a jövő szakemberei számára, úgy is fogalmazhatunk, hogy megéri a nukleáris iparban elhelyezkedni, mert jövőt ígér hosszú távon is. Éppen ezt felismerve a magas színvonalú szakmai képzés fenntartása mellett korszerű oktatást és képzést működtetünk az utánpótlás felkészítése érdekében. Pakson van egy energetikai szakközépiskola, amelyet alapítványi formában működtetünk. Ennek kiemelt fontosságát bizonyítja, hogy az egy tanulóra jutó kvóta összege meghaladja néhány egyetem lehetőségeit is. Átalakítottuk az Atomix Kft.-t, amely az utánpótlással is foglalkozik. Munkájuk eredménye is, hogy az idén 130 új, magasan képzett munkatársat tudtunk felvenni. Az erőmű állományi létszáma ezzel együtt 2722 fő. Sikerült megoldani a Paksi Atomerőmű és a városi önkormányzat között feszültséget okozó építményadó ügyét is, amelynek során rendeződött az oktatási, szociális és sporttámogatások kérdése is. Az elindított változások a munkavállalók és a város lakóinak részéről egyaránt nagyon kedvező fogadtatásra találtak, hiszen stabilan és hosszú távon lehet a Paksi Atomerőmű jövőjével számolni, amely a régió érdekein túlmutatva nemzetgazdasági érdekből is rendkívül fontos.
Búvárokat ölt egy drón a Fekete-tengeren
