Chinoin – a magyar gyógyszeripar úttörője

Az elmúlt századforduló nyugodalmas időszakára tehető Budapest máig meghatározó ipari vállalatainak létrejötte, illetve az előtte létesültek termelésének felfutása. 1910-ben alapították a Chinoint, illetve elődjét, amely rövid időn belül a világban jegyzett legnagyobb gyógyszergyárak közé emelkedett.

A vállalatot két vegyészmérnök, az akkor huszonöt éves Wolf Emil és Kereszty György hozta létre. Tíz-tízezer koronás alaptőkéjüket Háry Ágost földbirtokos, a Kereszty család barátja pótolta meg 50 ezer koronával, csendestárssá lépvén a vállalkozásban. A fiatalemberek egy fészert béreltek az angyalföldi Petneházy utcában Buchinger Izidor és neje, Salzmann Fanny háztulajdonosoktól. Itt kezdte meg működését az üzem 1910 őszén „Alka Vegyészeti Gyár, dr. Wolf és dr. Kereszty vegyészmérnökök és társa” néven. Céljuk gyógyhatású készítmények új módon, kémiai szintézissel történő előállítása volt.
Külföldi cégek különféle gyógyszereinek kiszerelése, ampullázása, forgalmazása mellett az új gyár tevékenységében a legelső időktől fontos szerepet kapott a kutatás, az eredeti készítmények előállítása. Noha számtalan nehézséggel kellett szembenézniük, a stratégia helyesnek bizonyult, megszülettek első védjegyzett termékeik: a Cadogel kenőcs, amit az idült ekcéma kezelésére kísérleteztek ki, és a Yohimbin Kincsem elnevezésű gyógyszer, amely állatgyógyászati készítmény volt, később Yohisztrin néven a 90-es évekig forgalmazták szexuális neuraszténia kezelésére.
Háry Ágost 1911 végén tőkéjét kivonta a vállalkozásból. A két tulajdonosnak hamar szembe kellett néznie azzal az eshetőséggel, hogy pénz hiányában friss vállalkozásuk csődbe megy. Egykori vegytantanáruk, Reichenhaller Kálmán sietett segítségükre. Bemutatta őket egy másik hajdani tanítványának, Krausz Simon magánbankárnak, a Krausz és Bettelheim Bankház tulajdonosának, aki a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. (a későbbi Angol–Magyar Bank) igazgatósági tagja is volt. Krausz 250 ezer koronát bocsátott Wolfék rendelkezésére, és a vállalkozásba bevonta üzlettársait is. Részvénytársaság létrehozását határozták el, amelyet) „Dr. Kereszty, Dr. Wolf és Társa Vegyészeti Gyár Részvénytársaság” néven 1912. február 3-án jegyeztek be a cégbíróságon. Alaptőkéje 500 ezer koronát tett ki, amely 2500, egyenként 200 korona névértékű részvényre oszlott. A vállalat 1912 elején Újpesten a Tó utca 1–3. alatt 9000 négyzetméternyi telket vásárolt gróf Károlyi Lászlótól, ahol gyors építkezés kezdődött. Ennek eredményeként az év júliusának végén meg is indult a gyártás az új üzemben.
A vállalat új nevét 1913. november 21-én vette fel. A „Chinoin” fantázianevet eredetileg egy kinintartalmú gyógyszer nevének szánták.
1916. július 8-án kezdték meg Marek József Distol nevű készítményének a próbagyártását. Ez a termék – mely az első hatásos gyógyszer volt a májmételykór ellen – alapozta meg a Chinoin világhírét. A húszas-harmincas évek elején számos országban létesítettek leányvállalatokat, kereskedelmi kirendeltségeket a Distol gyártására, illetve a Chinoin humánkészítményeinek forgalmazására. Ahol a Distolnak piac teremtődött, ott hamarosan forgalomba került a gyár többi készítménye is.
A Chinoin a húszas-harmincas években a „csúcsipart” jelentette, olyan gyárat üzemeltetett, amely nem a teljes körű termékgyártásra helyezte a hangsúlyt, hanem a legbonyolultabb és legnehezebb, de egyúttal a legjövedelmezőbb gyógyszergyártási folyamatokra.
A gyár eredményeiben kezdettől döntő szerepe volt a tudományos háttérnek. A két alapító pontosan tudta, kizárólag eredeti, saját termékekkel vehetik fel a versenyt a piacon, éppen ezért a legrátermettebb szakembereket igyekeztek a gyárhoz kötni. Két „iskolát” kell mindenképpen megemlíteni, amelyek döntően hozzájárultak a vállalat sikereihez. Az egyiket – a magyar farmakológiai kutatást – Issekutz Béla, a másikat – a hazai szerves kémiát – Zemplén Géza alapította meg. Issekutz 1913-tól munkatársa a Chinoinnak, a kolozsvári, a szegedi, végül a budapesti egyetem gyógyszertani intézeteiben állapította meg a gyárban előállított vegyületek hatásait, és segített klinikai partnert szerezni a humán vizsgálatokhoz. Zemplén Géza Wolf Emil barátja volt. Még müncheni tanulmányainak idején ismerte meg a gyáralapító a szintén ifjú vegyészt, aki akkoriban Emil Fischer munkatársaként részt vett többek között a cukrok és a fehérjék szerkezetének felderítését célzó alapvető kutatásokban, és aki hazatérve megalapította a budapesti kir. József Műegyetemen a szerves kémiai tanszéket. A két ember barátsága gyümölcsöző kapcsolatot eredményezett a gyár és az oktatási intézmény között. A Chinoin Zemplén 1915-től kezdődő szakértői alkalmazásán túl évtizedeken keresztül konkrét megbízásokat adott a szerves kémiai tanszéknek. A professzor tanársegédei közül viszont sokan helyezkedtek el a gyárban kutatómérnökként. Ilyen például a magyar gyógyszerkutatás egyik legnagyobb alakja, Földi Zoltán, de megemlíthető még – a teljesség igénye nélkül – Weisz Rezső, Gerecs Árpád, Korbonits Dezső.
A vállalat vezetőinek nagyra törő tervei, fogékonysága és elkötelezettsége az új módszerek bevezetésére, valamint a gyárba került szakemberek tudása, illetve a munkájukhoz megteremtett közeg eredményezte, hogy a Chinoin innovációs tevékenysége a század első évtizedeiben lenyűgöző eredményekhez vezetett. Ma is használatos gyógyszerek sora született meg ekkor: Algopyrin 1933; Amidazofhen 1937; Demalgon 1925; Bilagit 1925; Rubophen 1939.
Wol Emilt 1944-ben deportálták. 1945-ben tért haza Dachauból. A háború után az oroszok jóvátételképpen a Chinoint le akarták szerelni, és elvinni. Wolf kompromiszszumként a vállalat Vácott felépíteni szándékozott gyárának gépeit ajánlotta fel. A jóvátételi bizottság hajlott az alkura, végül 26 vagonnyi gépet vittek el, 72 000 dollár értékben.
A vállalat talpra állításán fáradozó tulajdonost sorozatos kudarcok érték, egyre biztosabbá vált a kommunista hatalomátvétel és az államosítás. Wolf Emilt brüsszeli üzleti útján érte a halál, 1947. július 15-én. Egykorú híradások szerint szívszélhűdés végzett vele, a családhoz közel állók vis szaemlékezései szerint önkezével vetett véget életének.
A gyár alapítóinak filozófiáját az idő igazolta: első eredeti vegyületének, a 84 éves Novatropinnak a hatóanyaga önmagában vagy kombinációban ma is szerepel gyógyszerként az egész világon, 21 államban, 180 cég termékeként, 237 névvel fordul elő.