A hosszú távú áramvásárlási szerződéseknek továbbra is szerepük lesz a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából – közölte tegnap Katona Kálmán, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. elnök-vezérigazgatója. Megítélése szerint ezek a szerződések kevésbé hátrányosak, mint amennyire a piacnyitás kapcsán kialakult viták során látszottak. Ugyanakkor a december 18-án elfogadott új villamosenergia-törvény lehetőséget ad arra, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerződések miatt befagyott költségek mértékét leszorítsák. Szakértők ezt negyvenmilliárd forintra taksálják. A befagyott, vagy más néven átállási költségek akkor keletkeznek, ha az MVM által megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződésekben meghatározott áron nem lehet a villamos energiát értékesíteni, és így egyáltalán nem, vagy csak veszteséggel adható el a fogyasztóknak.
Katona Kálmán emlékeztetett arra, hogy az új törvény értelmében minden ilyen jellegű szerződést újratárgyalnak. A Dunamenti Erőművel és a Tiszai Erőművel nemrégiben megkötött két legutóbbi, hosszú távú szerződést már eleve úgy rögzítették, hogy azokat 2004-ben, amikor az erőművi hatósági árak megszűnnek, újratárgyalják és piaci alapra helyezik a szerződéses viszonyt.
Moszkvát provokálja Ukrajna, Zelenszkij lépése nagy bajt okozhat
