Egymilliárd mai forint

Baja Ferenc, az MSZP pártigazgatója azt találta mondani a minap a stop.hu internetes újságnak, hogy a Szonda Ipsos az egyetlenegy hiteles közvélemény-kutató intézet Magyarországon. Ezzel a két névvel kapcsolatban valami nekem rémlett. Utánanéztem a Magyar Narancs internetes archívumában. Meg is találtam. Azt kérdezi a Magyar Narancs riportere 1997 szeptemberében Baja Ferenc akkori környezetvédelmi minisztertől, az MSZP kampányának egyik későbbi irányítójától, mostani pártigazgatójától (szó szerinti idézet): „Miért kapott a Szonda Ipsos 270 millió Ft-ot az ön által irányított minisztériumtól?”

Kovásznai Tamás
2001. 12. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Baja miniszter, pártigazgató nem mondja, hogy ez szemen szedett hazugság, hogy nem is kapott, hogy ez rágalom. Nem. Ő inkább indokol: „Kiírtunk egy pályázatot, ami a területfejlesztés intézményrendszeréről és kutatásfejlesztéséről szólt. Ezt nyerte meg a Szonda Ipsos. (…) Nagyon fontos az EU-csatlakozás szempontjából, hogy megtudjuk: a polgárok elégedettek-e, milyen változtatást szeretnének.”
Tetszenek érteni. 1997 szeptembere van. Fél év múlva választás. De mi azzal fikarcnyit sem törődünk. Hiszen itt van a nyakunkon, 1997 őszén, az EU-csatlakozás. Kizárólag az EU-csatlakozással foglalkozunk mostanában. Semmi nincs ennél fontosabb és sürgetőbb. Csakis az EU-csatlakozás szempontjából közvélemény-kutatunk fél évvel a választások előtt. Kerek 270 millióért. Ennyiért akkoriban mind a 176 egyéni választókörzetben lehetett jó nagy mintákon egy-egy vizsgálatot végezni. Végeztek is. Mind a 176-ban. Persze kizárólag és egyedül csakis az EU-csatlakozásról. Mi másról?
Fél évvel a választások előtt. Politikai cél és kampányszempont teljességgel kizárva. Így, történelmi távlatból figyelmet érdemel az is, hogy az éber magyar sajtómunkások közül egyedül csak a Magyar Narancs riportere merte megkérdezni akkoriban Baja miniszter-kampányfőnöktől mire is költ fél évvel a választások előtt 270 millió forintot az adófizetők pénzéből. Arról viszont más sajtóorgánumok is beszámoltak akkoriban, hogy Baja Ferenc – az MSZP választmányának elnökeként – meghívta Levendel Ádámot, a Szonda Ipsos vezetőjét az MSZP választmányi ülésére, hogy az MSZP választmánya tagjainak, leendő képviselőjelölteknek tartson fejtágítót a közvélemény aktuális folyamatairól. 270 millióért. Nem ám az MSZP pénztárából. Adóforintokból. Nem mai pénzben, hanem 1997-es értéken. Mennyi is az mai, 2001-es áron? Úgy talán 400 milliócska lehet.
Mondtam már, hogy nagy dolog az internet? Azt olvasom a Szívbarát Program 1997-ben készült internetes honlapján: „A Népjóléti Minisztérium a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetből, a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézetből (KÉKI), valamint az InterHealth Canada Limited-ből álló konzorciumot jelölte ki, hogy megtervezze és végrehajtsa a Világbank által finanszírozott, kétéves Szívbarát Programot Magyarországon… (Készült a Szonda Ipsos anyaga alapján).” (/previnet/tap-lalkozas/szivbarat-program/szivbarat-program.html#A csapat)
A nyájas olvasó talán nem tudja, de a Szívbarát Program egy olyan program volt, amelyet „a kétmillió dolláros világbanki hitelből finanszíroz a Népjóléti Minisztérium” (Népszabadság 1997. június 18.). Természetesen nem mostani, hanem a Kökény Mihály vezette, Horn-kormány alatti minisztériumról van szó. Kétmillió 1997-es dollár. Az testvérek közt is jóval több, mint félmilliárd forint. A szívbarátoknak. Vagy inkább kebelbarátoknak? A Szonda Ipsos egyik igazgatója szondás állását megelőzően 1994 és 1996 között a Horn-kabinetben a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Véletlenül.
Hozzáértők szerint e két megrendelés minden idők két kimagaslóan legnagyobb közvélemény-kutatási megrendelése Magyarországon. A kettő együtt körülbelül egymilliárd mai forint. Se azelőtt, se azóta, se kormány, se senki más nem költött még csak megközelítően ennyit se közvélemény-kutatásra. És ez éppen a választások előtti évben történt. Véletlenül.
Ennyiért már érdemes kutatni. A Szonda Ipsos kutatott is szorgalmasan. És azután választási előrejelzést is készített. Szorgalmasan. Lássunk csodát: hát nem MSZP-győzelmet jósolt!
Levendel Ádám polgártárs, a Szonda Ipsos vezetője megjelent az 1998-as választások második fordulójának estéjén a televízió képernyőjén és komoly arccal bejelentette, hogy győzött az MSZP. Hát, nem lett igaza.
Mind a Medián, mind TÁRKI-Századvég, mind a Gallup addigra már jól tudta, hogy az MSZP bizony nem győzött. Egyedül csak a Szonda Ipsos bízott még abban, hogy Baja kampányfőnök jól kampányolt. Lássuk a mandátum-előrejelzéseket az 1998-as választásokon:
A Szondának még a céltáblát sem sikerült eltalálnia. Igaz, már az első forduló előtt is – amikor az adatai még befolyásoló erővel bírhattak a választókra – a Szonda Ipsos három-négy százalékponttal alacsonyabb Fidesz-támogatottságot prognosztizált, mint amekkora végül a Fidesz támogatottsága a valóságban, a választásokon lett.
Most már tudjuk, miért. Nagyon el voltak foglalva az EU-csatlakozással meg a szívbarátkozással. Nem csoda, hogy nem maradt idejük pontos választási előrejelzést készíteni.
Ahogy 1994-ben sem. A Szonda Ipsos 1994-ben a választások közeledtével előbb 36 százalékos eredményt (Népszabadság 1994. ápr. 25.), négy napra rá pedig már 38 százalékos támogatottságot (Magyar Hírlap 1994. április 29.) jelzett előre az MSZP szavazatarányára vonatkozóan. Mint a történelemkönyvekből tudjuk, az MSZP végül is csak 33 százalékot kapott – pedig az előrejelzések és a választások között volt még egy súlyos nyaksérüléssel járó Horn-baleset is, amely jócskán megdobta az MSZP támogatottságát.
Ugyanakkor, az akkoriban még legnagyobb konkurens SZDSZ-nek a Szonda Ipsos nyolc nappal a választások előtt csak 15 százalékot „jósolt”. Az SZDSZ a valóságban 19,7 százalékot kapott. A Szonda által a választások előtt egy héttel jelzett 38-15 helyett a valóságos erőviszony 33 százalék-20 százalék volt. Tizenhárom százalékpont különbség az előrejelzés és a valóság között. Az MSZP javára. Véletlenül.
Különös függelék ehhez, hogy 1994-ben a Szonda Ipsos a választás első fordulójának estéjén közzétett előrejelzésében már „tudta”, hogy az SZDSZ 20 százalékot kapott, az MSZP-nek viszont ekkor csak 27 százalékot jósolt. Saját, egyetlen héttel korábbi adatához képest az MSZP-nél 11 százalékpont, az SZDSZ-nél 5 százalékpont az eltérés ellenkező irányba. A két párt különbségének esetében pedig 16 százalékpont (!) a különbözet a két, egy hét különbséggel közölt Szonda-adat között. Véletlenül éppen az MSZP javára. Ez elkerülte az amúgy ilyen dolgokban roppant éber Nyilvánosság Klub figyelmét. Véletlenül. Pedig akkoriban jóval nagyobb volt a tét, mint mostanában. Közben ugyanis véletlenül volt egy választás is. Az egy héttel a választások előtt született Szonda Ipsos-adat persze még befolyásolhatta a választókat. A választás napján este közölt adatnak már egyáltalán nem volt tétje. Az már lehetett akár pontosabb is. Természetesen véletlenül.
Egy ilyen vitathatatlanul elfogulatlan, pártatlan, független, megbízható, pontosan előre jelző intézetnek a 2002-es választásokon is illik majd kitennie magáért. Ne feledjük, Baja szocialista pártigazgató, exminiszter szerint ez az egyetlenegy hiteles intézet széles ez országban.
Őszinte érdeklődéssel várjuk a Szonda Ipsos 2002-es előrejelzéseit. Bár tulajdonképpen nincsenek is komoly kétségeink: MSZP-győzelem. Mi más? Ennyi pénzért. A mai áron 400 millióba kerülő bajaferenci hitelesség jegyében. Meg a több mint 500 milliós kökénymihályi pártatlanság egyre növekvő dicsőségére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.