Egymilliárd mai forint

Baja Ferenc, az MSZP pártigazgatója azt találta mondani a minap a stop.hu internetes újságnak, hogy a Szonda Ipsos az egyetlenegy hiteles közvélemény-kutató intézet Magyarországon. Ezzel a két névvel kapcsolatban valami nekem rémlett. Utánanéztem a Magyar Narancs internetes archívumában. Meg is találtam. Azt kérdezi a Magyar Narancs riportere 1997 szeptemberében Baja Ferenc akkori környezetvédelmi minisztertől, az MSZP kampányának egyik későbbi irányítójától, mostani pártigazgatójától (szó szerinti idézet): „Miért kapott a Szonda Ipsos 270 millió Ft-ot az ön által irányított minisztériumtól?”

Baja miniszter, pártigazgató nem mondja, hogy ez szemen szedett hazugság, hogy nem is kapott, hogy ez rágalom. Nem. Ő inkább indokol: „Kiírtunk egy pályázatot, ami a területfejlesztés intézményrendszeréről és kutatásfejlesztéséről szólt. Ezt nyerte meg a Szonda Ipsos. (…) Nagyon fontos az EU-csatlakozás szempontjából, hogy megtudjuk: a polgárok elégedettek-e, milyen változtatást szeretnének.”
Tetszenek érteni. 1997 szeptembere van. Fél év múlva választás. De mi azzal fikarcnyit sem törődünk. Hiszen itt van a nyakunkon, 1997 őszén, az EU-csatlakozás. Kizárólag az EU-csatlakozással foglalkozunk mostanában. Semmi nincs ennél fontosabb és sürgetőbb. Csakis az EU-csatlakozás szempontjából közvélemény-kutatunk fél évvel a választások előtt. Kerek 270 millióért. Ennyiért akkoriban mind a 176 egyéni választókörzetben lehetett jó nagy mintákon egy-egy vizsgálatot végezni. Végeztek is. Mind a 176-ban. Persze kizárólag és egyedül csakis az EU-csatlakozásról. Mi másról?
Fél évvel a választások előtt. Politikai cél és kampányszempont teljességgel kizárva. Így, történelmi távlatból figyelmet érdemel az is, hogy az éber magyar sajtómunkások közül egyedül csak a Magyar Narancs riportere merte megkérdezni akkoriban Baja miniszter-kampányfőnöktől mire is költ fél évvel a választások előtt 270 millió forintot az adófizetők pénzéből. Arról viszont más sajtóorgánumok is beszámoltak akkoriban, hogy Baja Ferenc – az MSZP választmányának elnökeként – meghívta Levendel Ádámot, a Szonda Ipsos vezetőjét az MSZP választmányi ülésére, hogy az MSZP választmánya tagjainak, leendő képviselőjelölteknek tartson fejtágítót a közvélemény aktuális folyamatairól. 270 millióért. Nem ám az MSZP pénztárából. Adóforintokból. Nem mai pénzben, hanem 1997-es értéken. Mennyi is az mai, 2001-es áron? Úgy talán 400 milliócska lehet.
Mondtam már, hogy nagy dolog az internet? Azt olvasom a Szívbarát Program 1997-ben készült internetes honlapján: „A Népjóléti Minisztérium a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetből, a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézetből (KÉKI), valamint az InterHealth Canada Limited-ből álló konzorciumot jelölte ki, hogy megtervezze és végrehajtsa a Világbank által finanszírozott, kétéves Szívbarát Programot Magyarországon… (Készült a Szonda Ipsos anyaga alapján).” (/previnet/tap-lalkozas/szivbarat-program/szivbarat-program.html#A csapat)
A nyájas olvasó talán nem tudja, de a Szívbarát Program egy olyan program volt, amelyet „a kétmillió dolláros világbanki hitelből finanszíroz a Népjóléti Minisztérium” (Népszabadság 1997. június 18.). Természetesen nem mostani, hanem a Kökény Mihály vezette, Horn-kormány alatti minisztériumról van szó. Kétmillió 1997-es dollár. Az testvérek közt is jóval több, mint félmilliárd forint. A szívbarátoknak. Vagy inkább kebelbarátoknak? A Szonda Ipsos egyik igazgatója szondás állását megelőzően 1994 és 1996 között a Horn-kabinetben a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Véletlenül.
Hozzáértők szerint e két megrendelés minden idők két kimagaslóan legnagyobb közvélemény-kutatási megrendelése Magyarországon. A kettő együtt körülbelül egymilliárd mai forint. Se azelőtt, se azóta, se kormány, se senki más nem költött még csak megközelítően ennyit se közvélemény-kutatásra. És ez éppen a választások előtti évben történt. Véletlenül.
Ennyiért már érdemes kutatni. A Szonda Ipsos kutatott is szorgalmasan. És azután választási előrejelzést is készített. Szorgalmasan. Lássunk csodát: hát nem MSZP-győzelmet jósolt!
Levendel Ádám polgártárs, a Szonda Ipsos vezetője megjelent az 1998-as választások második fordulójának estéjén a televízió képernyőjén és komoly arccal bejelentette, hogy győzött az MSZP. Hát, nem lett igaza.
Mind a Medián, mind TÁRKI-Századvég, mind a Gallup addigra már jól tudta, hogy az MSZP bizony nem győzött. Egyedül csak a Szonda Ipsos bízott még abban, hogy Baja kampányfőnök jól kampányolt. Lássuk a mandátum-előrejelzéseket az 1998-as választásokon:
A Szondának még a céltáblát sem sikerült eltalálnia. Igaz, már az első forduló előtt is – amikor az adatai még befolyásoló erővel bírhattak a választókra – a Szonda Ipsos három-négy százalékponttal alacsonyabb Fidesz-támogatottságot prognosztizált, mint amekkora végül a Fidesz támogatottsága a valóságban, a választásokon lett.
Most már tudjuk, miért. Nagyon el voltak foglalva az EU-csatlakozással meg a szívbarátkozással. Nem csoda, hogy nem maradt idejük pontos választási előrejelzést készíteni.
Ahogy 1994-ben sem. A Szonda Ipsos 1994-ben a választások közeledtével előbb 36 százalékos eredményt (Népszabadság 1994. ápr. 25.), négy napra rá pedig már 38 százalékos támogatottságot (Magyar Hírlap 1994. április 29.) jelzett előre az MSZP szavazatarányára vonatkozóan. Mint a történelemkönyvekből tudjuk, az MSZP végül is csak 33 százalékot kapott – pedig az előrejelzések és a választások között volt még egy súlyos nyaksérüléssel járó Horn-baleset is, amely jócskán megdobta az MSZP támogatottságát.
Ugyanakkor, az akkoriban még legnagyobb konkurens SZDSZ-nek a Szonda Ipsos nyolc nappal a választások előtt csak 15 százalékot „jósolt”. Az SZDSZ a valóságban 19,7 százalékot kapott. A Szonda által a választások előtt egy héttel jelzett 38-15 helyett a valóságos erőviszony 33 százalék-20 százalék volt. Tizenhárom százalékpont különbség az előrejelzés és a valóság között. Az MSZP javára. Véletlenül.
Különös függelék ehhez, hogy 1994-ben a Szonda Ipsos a választás első fordulójának estéjén közzétett előrejelzésében már „tudta”, hogy az SZDSZ 20 százalékot kapott, az MSZP-nek viszont ekkor csak 27 százalékot jósolt. Saját, egyetlen héttel korábbi adatához képest az MSZP-nél 11 százalékpont, az SZDSZ-nél 5 százalékpont az eltérés ellenkező irányba. A két párt különbségének esetében pedig 16 százalékpont (!) a különbözet a két, egy hét különbséggel közölt Szonda-adat között. Véletlenül éppen az MSZP javára. Ez elkerülte az amúgy ilyen dolgokban roppant éber Nyilvánosság Klub figyelmét. Véletlenül. Pedig akkoriban jóval nagyobb volt a tét, mint mostanában. Közben ugyanis véletlenül volt egy választás is. Az egy héttel a választások előtt született Szonda Ipsos-adat persze még befolyásolhatta a választókat. A választás napján este közölt adatnak már egyáltalán nem volt tétje. Az már lehetett akár pontosabb is. Természetesen véletlenül.
Egy ilyen vitathatatlanul elfogulatlan, pártatlan, független, megbízható, pontosan előre jelző intézetnek a 2002-es választásokon is illik majd kitennie magáért. Ne feledjük, Baja szocialista pártigazgató, exminiszter szerint ez az egyetlenegy hiteles intézet széles ez országban.
Őszinte érdeklődéssel várjuk a Szonda Ipsos 2002-es előrejelzéseit. Bár tulajdonképpen nincsenek is komoly kétségeink: MSZP-győzelem. Mi más? Ennyi pénzért. A mai áron 400 millióba kerülő bajaferenci hitelesség jegyében. Meg a több mint 500 milliós kökénymihályi pártatlanság egyre növekvő dicsőségére.