Recesszió van – mondták ki az USA után a héten Japánban is. A távol-keleti országban egymás után a második olyan negyedévet zárták, amikor csökkent a gazdaság teljesítőképessége. Ennek ellenére a hét közepére a tőzsdéken a befektetői bizalom erősödését lehetett tapasztalni. A felhajtóerőt elsősorban a technológiai papírok okozták. Szerdén New Yorkban a Dow Jones ipari index tízezer pont fölé emelkedett, s a Nasdaq Composite is átlépte a lélektani, kétezer pontos határt. Miközben a gazdaság állapotát jelző mutatók nagyrészt kedvezőtlen képet festettek, addig az USA beszerzési menedzserindex a szolgáltatási szektorban határozottan javult. A szerdán publikált adatok szerint még mindig magas a csődbe jutó vállalkozások száma, de a legfrissebb, harmadik negyedévi adatok már némi csökkenést mutattak. Az amerikai cégbíróságok nyilvántartó hivatala szerint júliustól szeptember végéig 360 ezer cég vált fizetésképtelenné. Az előző negyedévben a történelemben rekordszámú csődöt mértek: 400 ezret. Mivel a harmadik negyedévre vonatkozó becslések szerint a GDP legalább egy százalékkal csökkent az USA-ban, a csődök számának emelkedésére számítottak az elemzők. A szakértők jövőre a gazdaság élénkülését várják, s a 2002. második negyedévi makroadatok ezt már számszerűen is alá fogják támasztani. Ha így lesz, akkor a tőzsdei részvények ára is emelkedni fog, s ebből nem szeretnének kimaradni a befektetők. Az MTI Richard Babsont, a Babson-United Investment Advisors elnökét idézte, aki azt állítja, a befektetők komoly pénzeket tartanak készenlétben arra, hogy növelhessék részvénybefektetéseiket. Ennek a hajlandóságnak az első haszonélvezői a high tech papírok voltak, amelyek kedden és szerdán is látványos dráguláson mentek keresztül, magukkal húzva a többi iparágat is. A hét utolsó két kereskedési napja a tengerentúlon viszont azok véleményét támasztotta alá, akik úgy vélték: a szeptemberi terrortámadások után bekövetkezett áresést mostanáig olyan mértékű drágulás követte, ami számos részvényest nyereségrealizáló eladásra ösztönöz.
Újra konvergencia
Budapesten a hét végéig nem következett profitrealizálás, így a BUX 2,6 százalékkal tudott az egy héttel korábbi szintje fölé lendülni a pénteki tőzsdezárásra. Abban, hogy a pesti tőzsde el tudott szakadni – ha rövid időre is – a nemzetközi trendtől, szerepe lehet a konvergenciának, amire hosszú szünet után újra figyelmeztetnek az elemzők. Emellett sokat segített a Mol-részvények piacán végbement pozitív korrekció. Mint emlékezetes, a Mol a közelmúltban már járt a most elért 5300 forint feletti magasságokban, s innen az a váratlan hír taszította le, hogy az idén nem adják el a gázüzletágat. Ezt még aznap cáfolta a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkára, ám a tőzsde csak egyhetes csúszással „helyesbített”. A Mol-részvények pénteki záróára majdnem hat százalékkal lett magasabb, mint az egy héttel korábbi volt. Nem egészen négy százalékkal drágult az OTP. Csányi Sándor, a társaság elnök-vezérigazgatója pénteken Pozsonyban aláírta az IRB többségi részvénycsomagjára szóló megállapodást. Az OTP 700 millió szlovák koronáért megszerezte a bank 92,55 százalékát, s további egy milliárd koronás tőkeemelésre vállalt kötelezettséget, amelyet egy éven belül fognak végrehajtani. Arról még nem született döntés, hogy a fiókhálózattal rendelkező szlovák középbank milyen néven fog a jövőben működni, de az MTI azt valószínűsíti, hogy a pénzintézet a többségi tulajdonos nevét fogja felvenni.
Gyengélkedő gyógyszergyártók
Nem érte el a BUX növekedését az elmúlt héten a Matáv-részvények áremelkedése. A távközlési papír nagyrészt a 900–930 forintos sávban mozgott az utóbbi öt kereskedési napon, noha rövid időre „benézett” 900 forint alá is. A 928 forintos pénteki záró értéke alig több mint egyszázaléknyi drágulás eredménye. Az elmúlt hét vesztesei a gyógyszergyártók voltak. Miközben a szeptember második felében bekövetkezett depresszió idején a tőzsdei trenddel szemben erősödtek ezek a részvények, addig az elmúlt heti általános drágulásból kimaradtak. A Richter 1,7 százalékkal, az Egis 2,92 százalékkal lett olcsóbb. Az Egis – élve a gazdasági társaságokról szóló törvény adta lehetőséggel – az üzleti évének fordulónapját szeptember 30-ra tette át. A 2001-es év ezért január 1-jétől szeptember 30-ig tartott, s erre a tört évre részvényenként 90 forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot az igazgatóság. Az évi rendes közgyűlést január 11-re hívták össze, ahol a részvényesek majd döntenek az osztalékjavaslatról.
Titkos vevők
Piaci szereplők szerint az Antenna Hungária-részvények 21,13 százalékos drágulását elsősorban nem a társaság bejelentései okozták. Az rt. 90 százalékos részvételével megalakult az Antenna-Torony Építő és Szolgáltató Rt., 189 millió forintos tőkével. Szintén a múlt héten vált ismertté, hogy az Antenna Hungária Rt. százmillió forinttal megemeli a kizárólagos tulajdonában lévő Antenna Multimédia Rt. alaptőkéjét. A részvények iránti kereslet okát valószínűleg másban kell keresni, de a talány megoldását eddig nem könynyítették meg. Nem derült még ki az sem, hogy a Danubius részvényei mitől lettek kapósak a közelmúltban. Az utóbbi öt kereskedési napon 21,64 százalékkal erősödő papírról korábban azt híresztelték, hogy a jelenlegi árán talán a többségi tulajdonosa érdemesnek tartja megvásárolni a közkézen lévő részvényeket. Ezt azonban eddig semmilyen hivatalos bejelentés nem támasztotta alá.
Tudható viszont, hogy miért szerepelnek ennyire jól a Synergon-részvények. Az informatikai társaság az elmúlt hetekben számos nagy megrendelést tudott szerezni. A legutóbb mintegy egy milliárd forint bevételt hozó szerződés aláírását jelentették be. Eszerint a Synergon négyezer darab Compaq személyi számítógépet szállít a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának. A program a köztisztviselők jobb számítógépes ellátottságát célozta meg.
Majdnem húsz százalékkal ugrott feljebb a Skála kurzusa is. A kivezetés előtt álló papír árfolyammozgásának azonban nincs jelentősége, hiszen mindössze egyetlen papír adásvételével alakult ki az 1600 forintot megközelítő árfolyama. Hasonlóan kis volumenű üzlet tette a hét vesztesévé a Rizikó Factoryt. Mindössze hat darab részvény cserélt gazdát a korábbi árfolyam feléért.
Hortay Olivér: Ukrajna politikai nyomásgyakorlásra használja a Barátság vezetéket, Brüsszel pedig hallgat
