Elfogadták az agrárcsomagot

A parlament tegnap elfogadta a Nemzeti Földalapról, a földrendező és földkiadó bizottságokról és a földtörvény módosításáról szóló előterjesztést; az új jogszabályok jövő év januárjában lépnek hatályba. Fazekas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke az utóbbi évtizedek legfontosabb agrárcsomagjának nevezte az új törvényeket.

A parlament elfogadta az úgynevezett agrárcsomagot. A módosított törvények 2002. január 1-jén lépnek hatályba. A Nemzeti Földalapról szóló törvény célja az állam fokozottabb szerepvállalása a földpiac élénkítésében, a termőföld gazdaságos hasznosításának segítésében. Az elfogadott jogszabály értelmében a már meglévő állami tulajdonú termőföldvagyon a Nemzeti Földalaphoz kerül, emellett vásárlás útján további földek kerülhetnek majd az új szervezethez. A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a tulajdonosi jogokat az agrárminiszter gyakorolja. A vagyonkezelő szervezet viszont nem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, hanem a földművelésügyi miniszter által alapított NFA Kht. lesz. E társaságnak nincs külön területi szervezete, a helyben adódó feladatokat a megyei földhivatalok látják el.
A Nemzeti Földalap a termőföldtörvényben meghatározott sorrend alapján élhet elővásárlási jogával. A földvagyon értékesítésénél szintén szabályozza a törvény az elővásárlási jogot: így előnyt élveznek a családi gazdaságok, a családtagok és a helyben lakók.
Fazekas Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke úgy fogalmazott: a Nemzeti Földalap felállítása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a termőföldet ne spekulációs céllal szerezzék meg. Mint mondta, a földalap közvetíteni tud a földet eladni, illetve vásárolni kívánó gazdák között, s mindezt megfelelő garanciákkal teszi.
Módosította a parlament a földtörvényt is. A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy rögzíti, a földvásárlásnál kik szerezhetnek előnyt. Első helyen a családi gazdálkodót, illetve családtagjait illeti meg az elővásárlási jog, ezt követi majd a helyben lakó szomszéd, a Nemzeti Földalap csak ezután szerezheti meg a földet. Hasonló módon alakul ez az előny a földbérlet esetében. A földtörvény azt is lehetővé teszi, hogy a gazdák a Nemzeti Földalapból huzamosabb időre, akár ötven évre is béreljenek földet. Megszavazta a T. Ház a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény módosítását is. Ez a tulajdonszerkezeti viszonyokat tisztázza úgy, hogy megszünteti a kárpótlási törvény után létrejött, úgynevezett osztatlan közös tulajdoni viszonyokat. Fazekas Sándor leszögezte: az osztatlan közös tulajdon ’92 óta a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb területe, hiszen a tulajdonosok nem rendelkezhettek szabadon tulajdonukkal.
A bizottsági elnök szólt arról is, hogy a most elfogadott jogszabály az Európai Unió szabályozásával is összhangban van, így Magyarország teljes jogú tagsága után a magyar gazdák is igénybe tudják majd venni az unió által nyújtott támogatásokat.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte, hogy az agrárcsomag elfogadása után a kormány azonnal megalkotja az agrárhitelezésről szóló rendeletét.