Elköltöztetik a Széchényi Könyvtár múzeumát

Várhatóan új kiállítótérbe költözik az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) múzeuma. Erre azért van szükség, mert a jövőre kétszázadik évfordulóját ünneplő intézmény helyhiánnyal küzd. A könyvtár legfelső szintjének galériáján elhelyezett múzeumi teret oktatási célokra hasznosítják.

Osgyán Edina
2001. 12. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közel kétszáz éve alapította gróf Széchényi Ferenc az Országos Széchényi Könyvtárat. 1802. november 25-én kelt alapítólevelével a magyar nemzetnek ajándékozta tizenegyezer nyomtatványból, tizenötezer kötet könyvből, ezeregyszáz kéziratból, száznegyven térképből és rézmetszetből, valamint nemesi címerekből és érmekből álló gyűjteményét, amelyet később cenki könyvtárának anyagával (6000 rézmetszet és 9206 könyv) egészített ki. Az alapítás dokumentumai, valamint a kor szellemi nagyjainak elismerő levelei ma mind megtalálhatók az OSZK múzeumának gyűjteményében. Itt olvasható az a levél is, amelyet az ifjú, 11 esztendős Széchenyi István írt apjának, és amelyben megköszöni tettét.
A dokumentációkon túl az alapítás idejéből származó első bútorok is megvannak, az egyik első igazgatói fotel és asztal a nyolcadik emeleten egy kis galérián kapott helyet. Erre a térre azonban most a könyvtárnak nagy szüksége van – mondta Rády Ferenc főigazgató-helyettes. Miután mintegy nyolcmillió dokumentumot őriz az intézmény és a raktárak megteltek, új, hasznosítható teret kell találni egészen 2003-ig, amikor várhatóan megkezdődhet az újabb, negyven évre elegendő helyet adó raktár építése – fűzte hozzá Rády Ferenc.
A múzeum-galéria a felmérések szerint alkalmatlan a könyvtárolásra, ide vagy videogyűjteményt telepítenek, vagy oktatás zajlik majd a falak közt. A könyvtár vezetése inkább ez utóbbit tartja célszerűnek. A kis múzeum pedig a nyolcadik emelet szakkönyvtári olvasóterméből kialakított múzeumi térbe kerül át. – Az olvasóterem gyakran kihasználatlan, ezért döntöttünk amellett, hogy ebből választjuk le az OSZK-múzeum elhelyezéséhez szükséges teret. Ezzel a múzeum a közönségforgalmi térhez is közelebb kerül – jegyezte meg a főigazgató-helyettes.
De nézzük, mit is rejt ez a kis galéria: odafenn enteriőrökön keresztül érezhetjük a valamikori könyvtár hangulatát egészen az alapítástól a nyolcvanas évekig. Az első enteriőr az igazgató szobáját jelképezi. – Csak jelképezi, hiszen teljes nagyságában nem adható vissza az egykori dolgozószoba – magyarázta Somuti Gabriella volt osztályvezető. A Széchényi-termet eredeti állapotában a Nemzeti Múzeum épületében tekintheti meg a látogató.
A falon függött, és ott van ma is az alapító egész alakos festménye (illetve annak reprodukciója). A főigazgató faragott szekrénye az 1860-as években készült, a magyar asszonyok ajándékozták a könyvtárnak. A kis szecessziós íróasztal szintén a XIX. század elejéről származik. Kicsit odébb a nagy karosszék Hóman Bálinté volt. A hajdani vallás- és közoktatási miniszter, a Nemzeti Múzeum igazgatója egy évig irányította a nemzet könyvtárát. A tárlóban látható korabeli írásos dokumentumok a könyvtár vezetésével, szervezésével függnek össze. Megvan Nadray Gábor igazgató egykori vezető esküszövege is, e tekintélyes poszt betöltői ugyanis egészen a XIX. század végéig esküt tettek. Persze kérdés, hogy az eskünek eleget is tettek-e, vagyis minden múzeumi igazgató olyan hűen látta-e el feladatát, ahogyan azt a szöveg tartalmazta. – A 200 év alatt egyetlen alkalmazott munkatársról tudunk, aki megtévedt – mondja Somkuti Gabriella. Lopott a kézirattárból, és az iratokat ismerőseinek adta tovább. A barátok bejöttek a könyvtárba, hogy eladják a kincseket, így kiderült a bűntett. A vezető lakásán a többi bizonyítékot is megtalálták.
Az igazgató szobája mellett az olvasóteremben jóval puritánabb a berendezés. A fatárgyak ennek ellenére szépen faragottak. Régi képek függnek a falon az egykori olvasóteremről, a kézzel írott kölcsönzőjegyeket is megnézheti a látogató. A legrégebbi példány persze csak másolat, az eredeti ma az irattárban van. Érdekes még az 1889-es kiküldött kötelespéldány-beszolgáltatásra felszólító értesítés, vagy a XIX. század végi pesti vagy kolozsvári könyvkereskedők kiállította számlák. Egy kis arcképcsarnok jelzi, kik is jártak akkoriban a könyvtárban; Arany Jánostól Vámbéry Árminig terjedt a névsor.
Még az 1880-as években is az 1848-as hadirokkant honvédek látták el a terem őrzését és a ruhatárosi feladatokat. A félkarú, féllábú katonák a régi honvédsapkát viselték.
A műemlék bútorok között találunk bútortörténeti ritkaságokat is. Ilyen az álló íróasztal, a pulpitus, ahol a könyvtárba jövők nevét írta fel az őr.
A következő enteriőr a könyvtáros szobája. Az íróasztal 1850 körül készült, felső része néhány évvel későbbi. Érdekes a korabeli lépcsős létra: a régi asztalosok műve jóval kényelmesebb volt, mint a mai létrák. Az első írógép 1898-ban került a könyvtárba, akkor ez volt a „gépesítés”. És az írógép kezelőjeként dolgozott a könyvtárban az első női alkalmazott. Az ő napidíja 50 krajcár volt, míg egy férfi napidíjas 1 forintot kapott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.