Elsőbbség az EU-csatlakozásnak

LAEKEN. Magyarország a laekeni csúccsal az Európai Unió előszobájába lépett, sőt le is nyomtuk a nappali kilincsét – így értékelte az EU-tagországok állam- és kormányfőinek szombati állásfoglalását a bővítésről Orbán Viktor miniszterelnök. Az EU szempontjából nézve – folytatta a gondolatot – a magyarok már a spájzban vannak.

A magyar kormányfő nemzetközi sajtóértekezletén, amelyet a tagországok és a tagjelöltek vezetőinek munkaebédje után Laekenben tartott, úgy ítélte meg, hogy a csúcson elfogadott záródokumentum már olyan bővítési menetrendet tartalmaz, amely élvezi az öszszes tagállam támogatását, és szövegezésében is egyértelmű, rögzíti az egyéni elbírálás elvét.
Az EU céljaként jelöli meg, hogy 2002 végére a legfelkészültebb tagjelöltekkel lezárják a csatlakozási tárgyalásokat, ami azt jelenti, hogy 2004. január 1-jén Magyarország tagja lehet az uniónak. „Negyvenévnyi szocializmus és nagyon kemény tízéves, küzdelmes és embert próbáló átmenet után egyetlen mozdulat választ el bennünket attól, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljunk. Ez pedig azzal jár, hogy Magyarország polgárait is megilletik mindazok a jogok, amelyeket Európa szerencsésebb felén a polgárok már élveznek” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A tizenötök állam- és kormányfőivel lezajlott beszélgetései alapján a kormányfőnek az volt a benyomása, hogy rendkívül kedvező a véleményük hazánkról, és egyöntetűen úgy látják, hogy az idei országjelentéssel Magyarország megváltotta a belépőjegyet az EU-ba.
A tervek szerint a jövő év elejétől megkezdődik a csatlakozási dokumentumok szövegezése, az ország legjobb jogászainak közreműködésével. Várható az is, hogy az EU a közeljövőben kiküszöböli azt az aránytalanságot, amelynek helyrehozatalát most Laekenben még nem sikerült elérni. Nevezetesen hivatalosan is elismerik: a népességi arányok szerint Magyarországot a felvétel után nem 20, hanem 22 hely illeti meg az Európai Parlamentben.
Az új esztendővel a tárgyalási módszerekben is új szakasz kezdődik, mert döntően a pénz, az uniós támogatások állnak majd a figyelem középpontjában – emelte ki a továbbiakban Orbán Viktor. A magyar kormány keményen fog tárgyalni, és a végsőkig védelmezi a nemzeti érdekeket, mert pénzről csak keményen lehet tárgyalni – tette hozzá. Ezzel összefüggésben nemzeti érdeknek minősítette, hogy egyrészt a hazai politikai élet szereplői a választási hadjáratból hagyják ki a csatlakozási tárgyalások témáit, másrészt hogy partnereink érezzék, valóban Magyarországgal és nem a politikai erők egy részével tárgyalnak.
Martonyi János külügyminiszter, aki ugyancsak tagja volt a Laekenben járt magyar küldöttségnek, a kormányfő szavait kiegészítve elmondta, hogy a 2000 szeptemberében létrejött hatpárti megállapodás kiegészítésére és továbbfejlesztésére tárcája már elkészítette a javaslatokat, amelyeket néhány napon belül megkapnak a parlamenti pártok vezetői, és januárra újabb találkozót hívnak össze. A kormányfő és a külügyminiszter egyaránt megemlítette a közlekedési fejezetet, amely a közös uniós álláspont hiánya miatt eddig nem volt lezárható. A tagországok állam- és kormányfői Laekenben arra hívtak fel, hogy amelyik tagjelölttel lehet, még az év vége előtt zárják le a fejezetet, ezért meg nem erősített hírek szerint december 21-én soron kívüli tárgyalási fordulót tartanak Brüsszelben.
A csúcs határozatairól szólva Orbán Viktor egyetértését nyilvánította ki azokkal az elgondolásokkal, hogy az uniós intézmények reformjairól döntő, következő kormányközi értekezletet 2004-ben kezdjék el, mert addigra már a legfelkészültebb jelöltek is tagként vehetnének részt a munkájában. Ugyancsak indokoltnak nevezte azt a lengyel igényt, hogy a reformokat előkészítő konvent 12 tagú elnökségébe a tagjelöltek is delegálhassanak küldöttet. További kérdésre válaszolva a miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt egyértelművé tette, hogy Magyarország a közösségek közösségének képzeli el Európa jövőjét.
Laekenben ugyanakkor a tagállamok vezetői még javában vitatkoztak, amikor a magyar politikusok sajtóértekezlete zajlott. A késő estére megszületett döntések messzeható reformok előtt tették szabaddá az utat az Európai Unióban – értékelték a találkozó munkáját a megfigyelők. A kialakult menetrend szerint a jövőbeni reformok fő irányait egy több mint száztagú tanácskozó gyűlés, a konvent fogja meghatározni, amelynek elnökévé Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnököt nevezték ki. A tanácskozáson elfogadott laekeni nyilatkozat egyértelművé teszi azt, hogy az EU következő reformjainak az unión belüli hatáskörök pontosabb meghatározását és elosztását, a jogi szabályozási keretek egyszerűsítését, a közösség demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét kell eredményezniük.

Kétoldalú kilátások. Orbán Viktor a laekeni csúcson megállapodott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, hogy személyes megbízottaik hétfőn teljes felhatalmazással folytatják az egyeztetést a kedvezménytörvény végrehajtásának még vitatott kérdéseiről. Ha sikerül megállapodást elérni, azt a magasabb szinten is megerősítjük – ígérte a magyar kormányfő. Egyúttal azt is bejelentette, hogy az Európai Unióban a következő fél év soros elnökségét betöltő Spanyolország miniszterelnöke, José Maria Aznar február–március táján Budapestre látogat. A találkozó alkalmat ad arra, hogy a bővítési tárgyalások általános kérdéseiről és a spanyol munkaerőpiac magyar munkavállalók előtti megnyitásáról egyaránt eszmecserét folytassanak. (K. M.)