Fél kézzel nyújtott ajándék

Amerika kész segíteni Szerbiának, de feltételeket szab. Ezek között pedig első helyen szerepel, hogy Belgrádnak kötelessége együttműködni a hágai törvényszékkel, csak akkor számíthat az amerikai költségvetésből származó 115 millió dollárra, ha kiszolgáltatja valamennyi vádlottat. A Washington által ismertetett egyéb feltételek is bizonyítják, hogy a nemzetközi közösség koránt sincs megelégedve a szerbiai átalakulással.
„Itt lényegében semmi nem változott” – szinte minden esetben ez a polgárok válasza arra a kérdésre, mit hozott a demokratikus fordulat utáni első esztendő – a 2001-es – Szerbiában. Tehát „alulnézetből” nem kapott jeles osztályzatot a belgrádi nagypolitika: a tavalyi karácsonyt sötétben ünnepelték a jugoszláviai katolikusok, az idén is kényszerkikapcsolások fenyegetnek. A valódi változások legnagyobb akadálya a hatalmi koalíción belüli viszály éppen a reformok üteméről, irányairól, prioritásairól. Ezt tetézi a politikai bizonytalanság: mi lesz a föderáció sorsa, mi lesz Koszovó státusával, mi lesz a Vajdaság autonómiájával… Ilyen társadalmi, politikai és gazdasági közegellenállásban kellene sikerre vinni a reformok ügyét.
Miről lesz majd nevezetes Szerbiában ez az év? Ahogy a világban a New York-i terrortámadás és a terrorizmus elleni hadba szállás esztendejeként tartják majd számon 2001-et, Szerbiában Milosevics hágai kiszolgáltatása „fémjelzi” ezt az évet. A krónikák feljegyzik még a koszovói választásokat, de a szerbiai és a montenegrói tartozások nagyarányú leírását is. Azzal pedig, hogy Milosevics a scheveningeni börtönben várja, hogy felette – egyszersmind egy politika felett is – ítéletet mondjanak, egy véres korszak ért véget a Balkánon. Ennek a korszaknak a feldolgozása a szerb nemzeten belül pedig ugyanúgy politikai, mint lélektani probléma. S következményeiben gazdasági is. Mint emlékezetes, Milosevicset az adományozók értekezletét megelőzően – az utolsó pillanatban – adták át a hágai törvényszék képviselőinek, ami nem kis politikai bátorságot követelt meg a Djindjics vezette kormánytól, s azóta is a „hágai együttműködés” a szerbiai reformok nemzetközi megítélésének – s ebből következően támogatottságának – sarkalatos kérdése.